SUMP Central

Select Language

News

Mobility_poverty_webinar_001

Megközelíthetetlen úti célok: Az elérhetőséggel kapcsolatos kihívások elemzése

Megközelíthetetlen úti célok: Az elérhetőséggel kapcsolatos kihívások elemzése

Megközelíthetetlen úti célok: Az elérhetőséggel kapcsolatos kihívások elemzése címmel tartott webináriumot a Magyar CIVINET a Román CIVINET valamint, a Cseh és Szlovák CIVINET társszervezésében.

A közlekedéstervezés és a menedzsment területén a mobilitási szegénység egy újonnan megjelenő fogalom, amelyet a területen dolgozó szakemberek csak kevéssé ismernek. Az átlagos közlekedő pedig még kevésbé van tisztában a fogalom létezésével és jelentésével, annak ellenére, hogy a mobilitási szegénység negatív hatásai gyakran közvetlenül érintheti őt is.

A webináriumot a Mobilissimus részvételével zajló European Climate Foundation (Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány) Mobility Poverty (Mobilitási szegénység) kutatási projektje hívta életre, amelynek célja, hogy a mobilitási szegénység témakörét feltérképezze, és a mobilitási szakemberek, a döntéshozók elé tárja annak különböző aspektusait. A kutatási projekt eredményeiről a Mobilissimus ügyvezetője, Ekés András és a Mobilissimus.ro munkatársa Dragoș Hrițuleac számoltak be, a témára rákapcsolódva a Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Dušana Dokupilová egy elméleti áttekintést adott a témában, Oana Petrescu pedig a Temesvári Közösségi Alapítvány egy gyakorlati projektjét mutatta be, amiben a mobilitási szegénység enyhítésével foglalkoztak sikerrel.

A rendezvényen öt országból, több, mint 60 résztvevő szerzett ismereteket a mobilitás hozzáférhetőségének kérdéseiről. A résztvevők az angol nyelvű előadásokat magyar, cseh és román felirattal, valamint román tolmácsolással tudták követni.

Mobility_poverty_webinar_001

Forgalom mérése és elemzése: Magyar CIVINET találkozó Székesfehérváron

Forgalom mérése és elemzése: CIVINET találkozó Székesfehérváron

A Magyar CIVINET Forgalom mérése és elemzése címmel rendezte meg legutóbbi szakmai találkozóját 2024. június 26-án Székesfehérváron, a Griffsoft támogatásával, a házigazda pedig Székesfehérvár Megyei Jogú Város volt.

Az eseményt Gertheis Antal, a Magyar CIVINET titkársági feladatait is ellátó Mobilissimus ügyvezetője vezette fel a Magyar CIVINET tevékenységeinek bemutatásával.

Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere, a Magyar CIVINET elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, és beszámolt a város aktuális közlekedési kihívásairól és az azokra válaszul megvalósított fejlesztésekről. Az elmúlt öt évben a közútfejlesztések mellett 30 km kerékpárút is épült a városban, és a tervek már megvannak a BuBa (Budapest–Balaton kerékpárútvonal) városon belüli szakaszára is. A közösségi közlekedés tekintetében is fontos lépéseket tett a város: a helyi autóbusz-hálózatot lépésről lépésre újítják meg az egyes városrészek összekötése és új kertvárosi részek feltárása érdekében. A diákok havi bérlete egy vonaljegy áráért vásárolható meg, amivel sikerült csaknem háromszorosára emelni az eladott bérletek számát, így alternatívát adva a „mamataxival” szemben. Dolgoznak a szolgáltató Volánbusszal a helyi és helyközi járatok összehangolásán is. Az intermodális csomópont megvalósításához a tervek rendelkezésre állnak, de a forrás hiányzik.

Ebbe a közlekedési helyzetképbe részleteiben illesztette be a kerékpársávok kialakításainak kihívásait és megoldási módjait Nagy Zsolt, a polgármesteri hivatal Közlekedési osztályának vezetője. A kerékpáros fejlesztések célja a hálózat bővítése és a biztonság növelése. A fejlesztések egy átfogó kerékpárforgalmi hálózati terv mentén valósulnak meg; a kerékpárforgalmi létesítmények mellett elkészült majd’ 1000 db kerékpártámasz is. A tervezési program során figyelembe vett szempontok elsősorban a kerékpárosok igényei, a zöldfelületek megőrzése vagy lehetséges kialakítása, valamint természetesen meghatározó a közműhálózati rendszer. Egyes esetekben  teljes keresztmetszeti átalakítást igényelt a feladat, más esetekben pedig kreatív és egyedi megoldások kellettek ahhoz, hogy a meglévő fasort, értékes lombos fákat a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztonsága mellett őrizzenek meg. Az ikonikus Várkörúton a két forgalmi sávot elválasztó emelt fasort telepítettek, és kerékpársávokat alakítottak ki a két forgalmi sáv mellett, valamint 30 km/h-ás sebességkorlátozást vezettek be. Az átalakítások óta nem tudnak balesetről beszámolni az érintett szakaszon.

Második előadásában Nagy Zsolt a városi önkormányzat szemszögéből mutatta be a forgalom mérésben és elemzésében újonnan rendelkezésre álló eszközök jelentőségét. Röviden bemutatta a korábbi forgalommérési eljárásokat, amelyek jellemzően kézi számlálásra alapultak, illetve kiemelte a város sajátosságait a forgalom lefolyásának tekintetében. Az új, innovatív forgalomszámlálási és adatelemzési rendszerek, amelyeket alkalmaznak, három különböző technológián alapulnak:

  • Lidar rendszer: több forgalmi sáv egyidejű forgalomszámlálására alkalmas. A jelzőlámparendszer online megjelenítési felületébe integrálva jelennek meg, és első sorban a jelzőlámpás tervezéshez használják fel őket.
  • Urban Analytics: csomóponton belüli és csomópontok közötti járműmozgások azonosítása, számlálása és elemzése, járműkategóriák szerinti bontásban, az adatok megjelenítésére saját kezelőfelülettel. Fejlesztés alatt.
  • Visible Crossing: SafeXone kiemelt biztonságú gyalogátkelőhelyek, amelyek gyalogos- és gépjárműforgalmat is mérnek a láthatósági funkciók mellett, illetve akár olyan adat is kinyerhető belőlük, hogy hány gépjárművezető nem állt meg a gyalogátkelőhelynél az átkelni kívánó gyalogos megjelenése ellenére.

Az új technológiák megtakarítják a forgalomfelvételek magas élőmunkaerő szükségletét, és nem csak egy pillanatkép felvételére alkalmasak, hanem folytonos adatszolgáltatásra is, azonban jelenleg kihívást jelent ilyen mennyiségű adat feldolgozása és hasznosítása az önkormányzaton belül.

A Griffsoft Zrt. fejlesztési csoportvezetője, Batinkov Tamás részletesebben is bemutatta az Urban Analytics rendszert, melynek a kifejlesztésével a cég célja az, hogy egy városi közlekedést monitorozó, mesterséges intelligenciával támogatott és szimulációra is képes rendszert alkossanak meg, amely megfizethető áron támogatja a döntéselőkészítést és döntéshozatalt az önkormányzatok számára. A rendszer képes az objektumok detektálására, osztályozására és kategorizálására. A kamerás szenzorok képeit helyben dolgozzák fel a nanoszámítógépek, amelyek a felhőbe már aggregált és GDPR-kompatibilis adathalmazt töltenek fel. Több helyszínen folynak pilot projektek az országban, a legújabbat pedig Budapesten fogják indítani 9 szenzor kihelyezésével a főváros különböző csomópontjaiban. Az adatok megjelenítését és elemzését biztosító dashboard felületen helyszínek közötti bontásban vagy együttesen is láthatók a forgalmi adatok, járműkategóriánkénti megoszlásban, grafikonokkal. A felvett adatok szolgáltatják az alapot az Urban Analytics modellezési megoldásaihoz. A makroszimulációk gravitációs modelleken alapulnak, amelyek kibocsátások és vonzások alapján generálják a szimulációs adatokat, míg a mikroszimulációk kisebb léptékű beavatkozások hatásait vizsgálják. A rendszer integrálhat más adatokat is, mint például háztartásfelvételek, zónaadatok és népszámlálási adatok.

Knezevics Viktor a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója a szegedi szenzoros utasszámlálás tapasztalatairól számolt be. A városban a szenzoros utasszámlálás a SASMob projekt részeként indult a fenntartható közlekedési módok előtérbe helyezésére. A fix mérési pontok az Algyői úton és a Belvárosi hídon találhatók. A rögzített mérőeszközök mellett 60 közösségi közlekedési járművet szereltek fel szenzoros mérőkkel, amelyek lehetővé teszik az utasok számának nyomon követését. Az adatkinyerés Power BI használatával történik, a dedikált MS Azure tárhelyre öt perces blokkokban kerülnek fel az aktuális számok. Ezek az adatok publikusak és elérhetők Szeged város honlapján és havi szintű közlekedési kiadványok is készülnek belőlük magyar és angol nyelven. A szenzorok pontosságát időről időre kézi méréssel ellenőrzik, jelenleg 85-90%-os pontossággal üzemelnek. A közösségi közlekedés forgalmának nyomon követésére a városvezetés a jegyeladási adatokat is felhasználja, ezzel kiegészítve használja a szenzoros adatokat a hálózat és az üzemeltetés optimalizálására.

Szegeden nemrégiben bővítették a fizetőparkolók övezetét és a területbővítéssel járó többlet ellenőrzési feladatok kezelésére elkezdtek kísérletezni a rolleres parkolásellenőrzéssel. Az ellenőrök számára biztosítják a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőfelszereléseket és a láthatóságukat javító kiegészítőket, és mostanra már magabiztosan használják a rolleres parkolásellenőrzés eszközeit. Az innovatív megoldással az ellenőrök ugyanannyi idő alatt közel négyszer akkora területet tudnak lefedni, a jogosultságellenőrzéshez használt okostelefonos kamerakép-elemzés pedig több, mint 98%-os pontossággal képes azonosítani a rendszámokat.

A BKK Budapesti Közlekedési Központ forgalomszámlálási és adatelemzési munkájáról Márku Martin senior adatelemző számolt be az utolsó szakmai előadásban. A BKK-ban 2021-ben jött létre egy Adatközpont, amely első sorban a stratégiai tervezéshez, az infrastruktúrafejlesztéshez és a külső kommunikáció számára szolgáltat adatokat. 2021 előtt, a közösségi közlekedést leszámítva, javarészt kézi számlálásokra lehetett csak hagyatkozni a főváros esetében, de mostanra ezeket javarészt sikerült kiváltani, és a kézi számlálás lett a műszeres és automatizált számlálás kiegészítője. A BKK-nál is folyamatosan kísérleteznek a technológiai újításokkal, mint a DataFromSky kamerakép-elemző szoftvere. A Google-lel partnerségben pedig a térképes szolgáltató forgalmi adatai alapján a jelzőlámparendszer további optimalizálását tűzték ki. A kerékpáros forgalom becslésére kialakított modell előzetes mérések és fix mérési pontok összehasonlításával 99,5%-os pontossággal becsüli meg a kerékpáros forgalmat olyan helyeken is, ahol nincs folyamatos mérési lehetőség.

A résztvevők Nagy Zsolt vezetésével sétát tettek Székesfehérvár belvárosában, ahol megtekintették az előadásokban bemutatott forgalomszámlálási eszközöket, valamint egyes kerékpáros fejlesztéseket is.

Ezt követően az Ikarus autóbuszgyárban tettek látogatást a közlekedési szakemberek és városi döntéshozók, ahol az Ikarus Zrt. és kínai partnere, a Greenway Kft. képviselői köszöntötték a CIVINET közösség tagjait. Az Ikarus rövid bemutatkozó előadásából kiderült, hogyan bővítik a vasszerkezeti gyártási portfóliót az üzemben vasútikocsialváz- és tehergépjárműfelépítmény-gyártással a buszgyártási kompetenciákra építve. A vállalat aktuális modelljei a teljesen elektromos hajtású, 12 méteres 120E szóló és a 8,5 méteres Ikarus 80E midi autóbusz, de további modellek kifejlesztésén is dolgoznak. A buszok több magyarországi városban, Kaposváron, Budapesten és természetesen Székesfehérváron is, valamint Németországban és Romániában is futnak már, de látogatásunkkor éppen lengyel megrendelésre készültek járművek az üzemben. A járművek fejlett technológiával rendelkeznek, beleértve az elalvás-figyelőt, holttérfigyelőt és sávkövetést, valamint visszakanyarodva a rendezvény tematikájához megrendelhetők automatikus kamerás vagy infravörös technológián alapuló utasszámlálási eszközökkel is. A fő alkatrészek helyben készülnek, de a hajtáslánc kínai gyártmányú, és számos európai gyártású alkatrészt is felhasználnak.

Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása: a Magyar CIVINET 27. találkozója Józsefvárosban

Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása

A Magyar CIVINET Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása témában rendezett szakmai találkozót 2024. február 15-én Budapesten, a Griffsoft támogatásával, a házigazda pedig Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata volt, a H13 Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér közreműködésével.

Az esemény Gertheis Antal, a Mobilissimus ügyvezetőjének köszöntőjével, és a Magyar CIVINET bemutatásával kezdődött. Ezt követően Pikó András polgármester, a Józsefvárosi Önkormányzat vezetője nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntőjében megosztotta büszkeségét, hogy a rendezvény a Józsefváros társszervezésében valósulhatott meg. Úgy véli, munkájuk a lakhatás, a magas szintű közösségi szolgáltatások, a zöldítés és az igazságosabb közlekedés területén figyelmet érdemel. A városi mobilitással kapcsolatos vita Józsefvárosban elkezdődött, az önkormányzat megtette az első fontos lépést az új parkolási renddel, amely elkezdte a túlhasználat felszámolását.

A józsefvárosi forgalomcsillapítási és az utcák élhetőségét javító projektekről részletesebben számolt be Rádai Dániel alpolgármester „Az utca az új tér” című előadásában. A Józsefvárosi Önkormányzat kiadta Mobilitási Chartáját, amelyben állást foglal a fenntarthatóság és „gyengébb közlekedők biztonsága”, a kerékpárhálózat fejlesztése, forráshiány esetén a fejlesztések akár ideiglenes megvalósítása és a közterületi parkolás lépésenkénti ésszerűsítése mellett. Ezen elvek mentén több projektről is beszámolt, amelyek között szerepeltek nagyberuházások, amelyeket sikerült az eredeti terveknél több zöldítéssel megvalósítani, közösségi tervezésben megvalósuló projektek, és kisebb, pilot jelleggel megvalósult beavatkozások is. A forgalomcsillapítás és parkolás racionalizálása mellett – jelentős változások álltak be a lakossági parkolási engedélyek számában – a kerület hangsúlyt fektet a mobilitási alternatívák fejlesztésére: a BKK-val együttműködve új trolibuszos kapcsolat valósult meg a kerületben, illetve minden fejlesztésben vizsgálják, és ha lehetséges, megvalósítják a kerékpáros infrastruktúra bővítését, a mikromobilitási eszközök tárolását mobilitási pontokkal segítik.

A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. két kollégája folytatta az előadások sorát, Borboláné Kovács Gabriella a főváros közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját, míg Szőke László a REALLOCATE Horizon Europe projektet mutatta be. Budapest közúti biztonsága kapcsán a baleseti statisztikák romló tendenciáról számolnak be, ennek a trendnek a megfordítását tűzte ki céljául a stratégia. Szó esett a közlekedésbiztonság alapvető elemeiről, a közlekedők szabályismeretéről és -követéséről, a járművek állapotáról, a mögöttes intézményrendszerről, illetve az infrastruktúráról. A közlekedési infrastruktúrával szembeni alapvető feltétel az önmagukat magyarázó utak, illetve a megbocsátó környezet kialakítása. Mivel a balesetek döntő többsége csomópontokban történik, az egyértelmű kialakítás a csomópontokban is kritikus. A legnagyobb kompromisszumokra a főutak esetében van szükség Budapesten, ahol az erős gépjármű-forgalom mellett, közösségi közlekedési funkciók, aktív és mikromobilitási igények ugyanúgy megjelennek, mint egyéb közterületi funkciók. A főutak konfliktusainak kezelése mellett cél a lakó- és pihenő övezetek, korlátozott behajtási területek méretének megduplázása is, amely teret ad a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésnek.

 A REALLOCATE projektben hasonló célkitűzések mentén két pilot projektet hajtanak végre Budapesten. Az egyiket épp a házigazda VIII. kerületben, ahol a londoni „egészséges utcák” és a barcelonai „szuperblokkok” koncepciójának keresztezésével szeretnének egy „egészséges szuperblokkot” létrehozni. A cél az aktív mobilitás növelése, a 15 perces város ötletének megvalósítása annak érdekében, hogy javuljon a levegőminőség, csökkenjen a zajterhelés, és minőségi, biztonságos és családbarát közösségi tereket használhassanak a városlakók. Ennek keretében további mobilitási pontokat, fásítást, beavatkozásokat terveznek a taktikai urbanizmus eszköztárával. A másik pilot projekt a IV. kerületben valósul meg, ahol a Megyeri út és a Fóti út találkozásánál, egy szűken lehatárolt területen több olyan közlekedési problémát lehet azonosítani, amelyekre a közterületek újraosztása választ adhat. Ilyen problémák a napon belül erősen differenciált forgalmi terhelés, a szabálytalan parkolás vagy a rendszeres és nagy arányú gyorshajtás, mindezek ráadásul egy iskola közelében. A projektben terveznek adatalapon előkészített forgalomcsillapítást és sebesség korlátozást, kerékpáros infrastruktúra fejlesztést, a kereszteződés sávjainak újraosztását, illetve a szabálytalan parkolás megszüntetését, és annak helyén, szinergiában egy másik európai uniós projekttel új funkciók kialakítását.

A szünet előtti utolsó előadást Vincze Tibor tartotta, a Szeged Pólus NKft. munkatársa, aki a szegedi belvárosi hídfő, Oskola utca és kapcsolódó beavatkozások bemutatását hozta a résztvevők számára. Az előremutató projekt egy több évtizedes közlekedési konfliktus feloldásaként indult, és abból lett komplex városrehabilitációs projekt, fasor telepítéssel és járdaszélesítéssel. A korábban két irányú kerékpársávot irányhelyes megoldás váltotta fel a gépjárművek számára egyirányú utcában, így a kereszteződésekben kialakuló baleseti gócpontokat sikerült felszámolni. A projekt kiterjesztéseként kezelték a szintén balesetveszélyes belvárosi hídfő csomópontját is. A konfliktusok feloldását újító műszaki megoldásokkal, forgalmi modellezéssel és adatalapú döntéshozatallal támogatták. A projektből komplex kerékpáros hálózatfejlesztési csomag nőtt ki, amely a város más területeire is kiterjed. Az egyeztetési folyamatokat nehezíti a szakmát még mindig jellemzői sztereotípiák a kerékpározás kapcsán, de a Magyar Kerékpárosklub, illetve a tervzsűri be tudja hozni a kellő szakmaiságot ezekbe a projektekbe, ezekből Szeged eddig profitált. A nyilvánosság felé pedig az intenzív, egyértelmű és látványos kommunikáció segített az érdekellentétek kezelésében.

 

A szünet után Batinkov Tamás, a Griffsoft Zrt. fejlesztési csoportvezetője mutatta be az Urbanalytics – AI alapú városi közlekedés monitorozó és szimulációs alkalmazást. A megoldással elérni kívánt célok, amelyeket interjúkkal is megerősítettek a tervezés során, a döntéselőkészítés támogatása, és hogy a beruházás ne haladja meg egy átlagos önkormányzat költségvetési lehetőségeit. A rendszer két rétegből áll össze, egy adatgyűjtő és feldolgozó oldalból, amelynek részei a felhőalapú adatkezelési infrastruktúra és mesterséges intelligenciát alkalmazó IoT szenzorok, valamint egy felhasználói felületből, amely az adatokat különböző vizualizációs megoldásokkal megjeleníthetővé teszi. Az eddigi pilotvárosok különböző felhasználási céllal kísérleteznek a megoldással, Balatonföldváron például turisztikai helyszínek látogatottságát mérik, míg Kistarcsán kifejezetten az átmenő forgalom, azon belül is a teherforgalom arányának monitorozása a cél. A későbbi tervek között közlekedési beavatkozások hatásának modellezése is szerepel.

Az esemény utolsó két előadójával a rendezvény visszakanyarodott a helyszínül szolgáló VIII. kerülethez.  A RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. részéről Zikkert Zoltán Forgalom, sebesség, utcakép címmel tartott előadást, amelyben öt utca három projektben történő megújításának terveit mutatta be. A közterületmegújítási projektek átfogó célja az biztonságos és egészséges környezet kialakítása, aminek előfeltétele az átmenő forgalom megszüntetése, eltereléssel vagy más módhasználat választással; ha mégis meg kell, hogy maradjon a forgalom, akkor annak a sebességét tervezik korlátozni. Az egészségesebb környezethez hozzájárulna a fásítás, de a közművek föld alatti kötöttségei nagyban meghatározzák a lehetőségeket, a Dankó utcában éppen ezért helyezik át a vízvezetéket. A tervezési folyamatban minden projekthelyszínen figyelembe veszik a környező intézmények szükségleteit, legyen az iskola vagy hajléktalanellátó, de szem előtt tartják a helyi vállalkozások igényeit is a rakodóhelyek kialakításával. A forgalomcsillapítás eszközeiként az úttest járdaszintbe emelését vagy rendszeres kiemelést használják az egyes projektekben, sávelhúzásokat, illetve a kereszteződések beszűkítését alkalmazzák, hogy egyértelmű legyen a prioritásváltás és a közlekedőket arra késztessék, hogy ráhangolódjanak egymás jelenlétére. Ezekkel az infrastrukturális kialakításokkal egyetemben szabályozási eszközökkel, tempo 30-as zóna kialakításával és ellenirányú kerékpározás lehetővé tételével is terveznek ösztönözni az aktív mobilitás használatára a projekteket befoglaló negyedekben.

A közterület- és várostervezési folyamatokat átszövő, használatból fakadó dilemmákat Biczók Péter előadásából ismerhették meg a jelenlévők. A mobilitási lehetőségeink meghatározzák, hogy milyen módot választunk, a módválasztásunk meghatározza hova megyünk, és így közvetve, hogy milyen befektetések valósulnak meg a városban, így végső soron módválasztásunkkal meghatározzuk a város szövetét. Ennek megfelelően Józsefvárosban el is kezdődött a járdák felszabadítása, illetve a gyalogos közlekedésbiztonság előtérbe helyezése. Akár pollerek, virágágyak kihelyezésével és felfestéssel is meg lehet teremteni azt a helyet, ahogy a gyalogos biztonságban érezheti magát. A vitás kérdésekben szükség van a szakmai konszenzusra ahhoz, hogy később a szabályozás utolérhesse a valóságot.

Az előadások után a résztvevők Rádai Dániel alpolgármester vezetésével helyszínbejárást tartottak Józsefvárosban, több az előadásokban említett projekthelyszínen, mint a Somogyi Béla utca, Kölcsey és Békési utcák, Bacsó Béla utca, Víg utca, József utca, Németh utca, Horváth Mihály tér és a Harminckettesek tere, ahol megismerhették a projektek szakmai részleteit és az előkészítési, megvalósítási folyamatok tapasztalatait is.

Innováció a közösségi közlekedésben: a rendezvény fénypontjai

Magyar CIVINET Innováció a közösségi közlekedésben témában rendezett szakmai találkozót 2023. november 20-án Szombathelyen, a realCity támogatásával, a házigazda pedig Szombathely MJV Önkormányzata volt a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével.

Az esemény Gertheis Antal, a Mobilissimus ügyvezetőjének köszöntőjével, majd a jelenlévők rövid bemutatkozásával kezdődött, amit Németh Ákos, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tanácsnoka által tartott köszöntő követett.

Az első előadást Horváth Soma, Szombathely Városüzemeltetésért felelős alpolgármestere tartotta, aki röviden bemutatta a piaci szolgáltató bevonásának tapasztalatait a szombathelyi közösségi közlekedésben. Beszámolt az előzményekről, hogy mi vezetett a szolgáltatóváltáshoz. 2021-ben az Önkormányzat új pályázatot írt ki, amit a Blaguss Agora Hungary Kft. nyert meg. Új buszflottával, megújult menetrenddel, applikációval, online jegyértékesítés és időalapú jegy bevezetésével indult el az új szolgáltatás Szombathelyen, ami a jó együttműködésnek köszönhetően azóta is magas színvonalon működik.

Horváth Soma alpolgármester bemutatja a közösségi közlekedési szolgáltatás változásait Szombathelyen (forrás: Szombathely MJV Önkormányzata)

Tóth Gergely, a Blaguss Agora Hungary Kft. kirendeltségvezetője mutatta be a társaság tevékenységeit. A cég Magyarországon 2008 októbere óta van jelen, az osztrák Blaguss cégcsoport leányvállalataként. Belföldi és nemzetközi turizmusban, dolgozószállításban is van tapasztalatuk. 2022. január 1-től vették át a helyi közösségi közlekedési szolgáltatást Szombathelyen. Erre fókuszálva bemutatta a szolgáltatást, kitérve az autóbuszokra (33 autóbusz üzemel jelenleg, homogén flottában), az új vonalhálózatra és menetrendre, mely során a cég víziója a következő volt: bármelyik megállóhely bármelyik másik megállóhelyről 30 perc alatt elérhető legyen. Az elmondottak alapján ez az esetek döntő többségében teljesül. A jegyértékesítésnél készpénzmentes, digitális megoldásokat alakítottak ki, illetve a RealCity kifejlesztette az új forgalomirányító rendszert és a város saját utazástervező applikációját (az adatok a GoogleMaps felületén is megjelennek).

A szünet előtti utolsó előadást Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője és Fejér Balázs mobilitási szakértő tartotta, mely során két példán (Nyíregyháza és Siófok) keresztül bemutatták, hogy miként lehet vonzóbbá tenni a közösségi közlekedést. Rámutattak, hogy mennyire fontos a megrendelői oldal képviselete a szolgáltatóval való együttműködésben és egy folyamatos, közös együttműködés pozitív változást hozhat. A Mobilissimus szerepe többek között a hálózati és menetrendi koncepció és változatok kidolgozása, a bevezetés előkészítése, támogatása, utánkövetése volt. A folyamatos fejlesztéseknek, szemléletformálásnak hatására a pandémiát követően elkezdett nőni az utasforgalom, a bevétel, illetve ezzel arányosan az eladott jegyek és bérletek száma.

A szünet után Alexander Klein az Ausztriai Mobilitási Szövetségektől ismertette a regionális közösségi közlekedési hatóságok szerepét Ausztriában, kezdve a 9 szövetségi állam és 7 regionális közösségi közlekedési szövetség bemutatásával. Az Ausztriai Mobilitási Szövetségek ennek a hét regionális közösségi közlekedési hatóságnak a szövetsége. Célja, hogy az egész ország területén olyan klímabarát, fenntartható közösségi közlekedési hálózatot valósítsanak meg, amely mindenki számára elérhető és egyben megfizethető. Alexander Klein kitért a különböző utazástervező alkalmazásokra, és részletesen ismertette a Klimaticket árképzését és értékesítési tapasztalatait.

Halinka Péter a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.-től bemutatta az Osztrák-magyar közlekedési együttműködéseket a határon átnyúló Interreg ATHU projektek keretében, a funkcionális régió ismertetésével, ami Magyarországon az osztrák határ menti területeket, Ausztriában pedig a Keleti Régió Közlekedési Szövetség (VOR) területét fedi le. Közös munkaerő- és turisztikai piaccal, illetve határon átnyúló vasúttársasággal rendelkeznek ezek a területek. A projektek során kerékpárosbarát intézkedések, stratégiai tervezések és infrastrukturális beruházások valósulnak meg.

Füzesi Balázs bemutatta a realCity által fejlesztett termékeket, melyeket már Szombathelyen is alkalmaznak: az azonnal bevethető, felhőalapú szoftveres megoldásokat járművezetőknek, diszpécsereknek és utasoknak. A realCity az ország több pontján is fejlesztett termékeket, melyek közül az egyik első fejlesztés a „Zöldút” jelzőlámpa befolyásolás volt Budapesten, majd a BKK Futár, később a BudapestGO kialakításában is jelentős szerepük volt. A Blaguss Agora Hungary Kft-vel 2021 szeptemberében kötött megállapodást a realCity, majd 2022. január 1-jén el is indult a teljeskörű szolgáltatás, a közösségi közlekedési szolgáltatónak minden informatikai segítséget biztosítva. A realCity elkészítette a dobozos megoldásait a helyi körülményekre szabva (utastájékoztató alkalmazás, járműfedélzeti alkalmazás, diszpécseri szoftver, tényadat visszajátszó szoftver), laptáblákat generált az egyes megállókba, integrálta a fedélzeti jegyértékesítést és jegyérvényesítést, illetve a fedélzeti akusztikus és vizuális utastájékoztatást. 2023-ban elkészült a csatlakozásmenedzsment, ezáltal nagyobb mértékben biztosíthatók lettek a csatlakozások. A résztvevők mindezt személyesen is megtekinthették, a realCity munkatársai a rendezvény helyszínén kihelyeztek egy készüléket, amit bárki megnézhetett, illetve a helyszíni bejárás során részletesen bemutatásra került a fedélzeti és diszpécseri rendszer.

A realCity által készített fejlesztések a rendezvény helyszínén (forrás: Mobilissimus)

Az utolsó előadást Török Máté, a BKK Budapesti Közlekedési Központ közösségi közlekedés-fejlesztési szakértője tartotta, bemutatva az igényvezérelt járatokat Budapesten, a szolgáltatás és az informatikai háttér fejlesztési lépéseit. A fix menetrenden alapuló, de csak valós utazási igény esetén közlekedő járatok 2006 óta léteznek, kezdetben csak éjszakai autóbuszhálózaton közlekedtek, majd 2013-ban indult a BKK népszerű TELEbusz szolgáltatása, ma már 10 nappali és 1 éjszakai járaton, kétféle módon: klasszikus telejáratként, vagy kiegészítő telejárat-szolgáltatásként. Nemrég elindult Budapesten a Telefogas is, egy innovatív igényvezérelt közlekedési rendszer kötöttpályán, mely kora reggel és késő este csak akkor közlekedik, amikor tényleges utazási igény jelentkezik.

A helyszíni bejárás során a Blaguss Agora munkatársai megmutatták a résztvevőknek az Éhen Gyula téren felújított új épületet, illetve a Muskátli utcai telephelyen a forgalomirányító, az utastájékoztató és a jegyértékesítő rendszert. 

Helyszíni bejárás a Blaguss Agora telephelyén (forrás: Mobilissimus)

Researchers present evidence and suggestions on reducing car dependency in Northern Ireland

A research team from Queen’s University Belfast investigated the effects of sustainable mobility measures on a modal shift to sustainable modes in Northern Ireland. The motivation for their work was the car-centric mobility reality in Northern Ireland, where more than 80% of journeys are done by car, nd the capital Belfast ranking amongst the most congested cities in the United Kingdom.

The research report found that policies and measures that foster sustainable mobility deliver the desired impact. It references the Regional Transport Strategy, Belfast’s traffic masterplan “Belfast on the move”, Belfast’s Bus Rapid Transit system “Glider”, the regional public transport “Ulsterbus Urby”, and Belfast’s bike sharing service as positive examples. The results are visible in the increased passenger numbers of public transport operator translink, rising by 5.8 million passengers between 2016-2019, as well as in the reduction of car journeys by 4.8 million since 2016.

Professor Brendan Murtagh, Professor of Urban Planning at the Queen’s University Belfast, commented the research results: “We need to fund public transport in a fair and equitable way so that it gets the same support as other places in Britain and Ireland. The evidence shows that investment in public transport creates wealth, strengthens the economy, and builds social inclusion.”

The researchers also cooperated with the community development charity “Involve NI” to run a citizen’s jury on how to reduce car dependency in Belfast. The jury recommends a properly resourced public transport network, a cycling network with dedicated cycling lanes, support to accessible city-centre housing and public awareness work on the importance of reducing car usage.

The research was based on a broad multi-disciplinary approach involving experts in public health, systems science, urban planning, urban policy, economics, climate change and social psychology. It got support from external partners including Northern Ireland’s Department of Finance Innovation Lab, Department of Health and Department of Infrastructure, as well as Belfast Healthy Cities, Belfast City Council, Translink, Public Health Agency and Sustrans.

Link to original article

Stavanger is the first Norwegian city to offer free public transport for residents

Stavanger has become the first Norwegian city to offer free public transport to its residents. From 1 July 2023, residents of the city do not have to pay for their ticket when travelling by public buses, trains or boats in the Kolumbus “Nord-Jæren” zone, which covers Stavanger and the neighbouring towns of Randaberg, Sola and Sandnes.

With the decision to offer free public transport to residents, the local authorities hope to incentivise more individuals to choose public transport over private vehicles, leading to a greener and more sustainable transport system. Stavanger currently has one of the highest car use rates of major cities in Norway. The decision comes as part of the city’s broader vision to prioritise environmental consciousness, improve air quality, and enhance the quality of life for those who live there. The goal is that at least 70% of the current number of car trips in the city will eventually be made on foot, by bicycle or by public transport.

Stavanger’s Mayor, Kari Nessa Nordtun, underlines that the move also aims to provide relief to residents with tight budgets. While Norway has one of the highest average median income levels in Europe, the use of public transport can still be a costly affair. For a family of four, the cost of using the bus can easily exceed NOK 15,000 annually (some €1,350 euro), even with discounts.

While the use of transport is free to residents, it is not for the city authorities. The estimated cost of the policy is almost 200 million kroner, approximately €17.7 million.

“Our municipality has consistently posted strong annual results, which have enabled us to offer this free service,” said Stavanger Mayor, Kari Nessa Nordtun. The city has estimated that this budget should cover the costs of the ‘free service’ until 2024. Whether the city will provide additional funding once the current budget has been depleted, remains to be seen. It may depend on the outcome of local elections, scheduled for September 2023. The initiatives certainly seems popular with many residents, as some 40,000 have already ordered their free public transport tickets.

New electric buses acquired for South West Germany

The German public transport company Südwestdeutsche Landesverkehrs GmbH (SWEG), which operates primarily in the southwest of Germany, has ordered up to 25 new electric buses from Dutch electric bus manufacturer Ebusco. The buses are the Ebusco 2.2 model in its 12-metre version, which will be put into operation in the region of Baden-Württemberg.

SWEG is well-established in the public transport sector and, along with its subsidiaries, boasts an extensive fleet of approximately 470 buses. The addition of these 25 purely electric buses from Ebusco marks a significant step towards sustainable mobility for the company. SWEG has not yet revealed the specific locations where the new buses will be deployed, but have confirmed that they are expected to cover around 60,000 km annually.

As the world continues to address the challenges of climate change, the adoption of electric buses is gaining traction globally and public-private relationships such as these set a positive example for other public transport companies seeking to make similar strides towards a more eco-friendly future.

Link: 

Survey looking at human-centered autonomous mobility

Have you ever ridden in a self-driving car, shuttle or bus? Have you thought about what our world might be like with more self-driving vehicles?

Much research is being done on the topic, but there is more to trustworthy, explainable and accountable self-driving vehicles than just their technical features. We need your help to better understand the needs, concerns and expectations of people across Europe around self-driving vehicles.

The AIthena project has created an anonymous survey looking at human-centered autonomous mobility. The survey should take 10-15 minutes (deadline for completion is 15 August 2023) and can be found here:

More information

The future of UVARs: Urban Mobility Days explores

As cities and regions seek to move away from car dependence and prioritise active travel, many are turning to Urban Vehicle Access Regulations (UVARs) for support.

From 4-6 October, Urban Mobility Days heads to Seville, Spain, where – amongst other topics – UVARs will be on the programme, exploring cutting edge developments and what is yet to come.

Ahead of the conference, here is a quick recap on what the future may hold for UVARs.

The ABCs of UVARs

Broadly defined as ‘measures to regulate motor vehicular access to urban infrastructure’, they are a useful tool to support cities in becoming healthier spaces for their inhabitants and to reduce climate impacts due to transport-related issues.

These regulations determine the conditions for vehicle access in parts of urban areas, prioritising sustainable mobility, limiting access to certain types of vehicles and creating liveable cities made for people, not cars. UVARs can take many forms including Low Emission Zones (LEZs), congestion charges, Limited Traffic Zones (LTZs), and changes to the road layout, amongst others.

An UVAR regulates under what conditions motorised vehicles are allowed to access a defined location. Those conditions are, inter alia, the weight or the size of the vehicle, its emission level, its occupancy rate, or specific time periods, current air pollution level in the area, or again the driver status as resident of the area, as taxpayer or paying the local traffic congestion fee.

From Rome’s Limited Traffic Zone, to Brussels’ Good Move Regional Mobility Plan, Leuven’s Circulatieplan and Paris’ zone à faibles émissions mobilité, cities across the globe are increasingly turning to UVARs for help. Meanwhile, smaller cities are also using them successfully. Superblock development in Vitoria Gasteiz and Helmond’s Brainport Smart District – where locally led reallocation of space to prioritise active travel and public transport is changing mobility from the bottom up.

Cities of all shapes and sizes have begun to deploy and develop UVARs, with spatial measures, differential pricing (congestion charges for example) and regulatory changes supported by a range of projects including ReVeALUVAR Box & UVAR Exchange, and Dynaxbility4CE.

Implementing UVARs: Many options, many players

Cities in Europe and all over the world have set ambitious goals for reducing carbon emissions, improving air quality and making streets safer. To this end, UVARs are measures that contain the massive potential to rethink how we can repurpose urban space, but also significant challenges in their adaptation to various local contexts.

The issue of UVARs has matured over the past decade, and Europe is at the brink of solving practical issues with regards to satellite navigation and digital enforcement,” says POLIS’ Ivo Cre, who will moderate the session at Urban Mobility Days.

It is not just cities; regions too are key players in UVAR dialogues and implementation processes. Commuter flows, tourist traffic and many other movements of passengers involve travel across municipal boundaries.

In many cases, UVARs are planned within a city context, but they hold a key role in wider regional governance,” said Laura Babio, Project Manager, POLIS.

UVARs are also being deployed to decarbonise urban freight, encouraging more sustainable last mile solutions – an element this session at Urban Mobility Days will examine in depth. Indeed, Zero-emissions Zones for Freight (ZEZ-Fs) – areas in cities where only zero-emission delivery and freight transport vehicles may enter – have been explored and implemented by many cities (e.g. Santa Monica, USA and Shenzhen, China).

For example, the city and business community of Rotterdam have partnered for a local ‘green deal’ called “010 City Logistics”. Over 600 parties are involved with this voluntary initiative. To also comply with national climate targets, Rotterdam is developing a binding ZEZ-F to launch in 2024.

Pilots in place: findings from the ReVeAL project

The Horizon 2020 project ReVeAL (2019-2022) – Regulating Vehicle Access for Improved Liveability- examined UVARs, supporting cities to develop new mobility management strategies, as well as pricing mechanisms and regulatory measures.

The project, which ran from 2019-2022, piloted measures in six cities: Helmond (NL), Jerusalem (IL), London (UK), Padova (IT), Vitoria-Gasteiz (ES) and Bielefeld (DE), developing 33 building blocks for others to learn from these actions, and tailor similar approaches to their own urban contexts.

“This project took an incredibly comprehensive approach to UVARs, acknowledging the specific social, political, economic and geographical context of a city, to explore how the process of UVAR development and enforcement can be best implemented, with many lessons for others,” says Juliette Thijs from POLIS, who worked on the project.

Indeed, compliance remains a key issue when it comes to UVAR. These measures can often face pushback from residents, causing decision-makers to fear their implementation due to the opposition they might bring. Here, effective communication is critical: if residents are to follow UVARs, they must first be aware of their existence in a clear, accessible, and consistent way.

“While effective UVAR implementation requires cities to digitalise their UVAR measures, these will only be successful with the acceptance and buy-in of citizens: this requires communication to ensure a shared understanding of the UVAR’s goal and a willingness to be part of achieving it, resulting in a more attractive and liveable city,” says Bonnie Fenton, Sustainable Mobility Consultant at Rupprecht Consult GmbH

This especially becomes key in a European context that is continuously more interconnected, thus involving various local and regional policies that users, vehicles, and mobility providers must be aware of. It is within this background that digital tools become incredibly useful to inform all stakeholders of the presence and the features of a specific UVAR, in a way that is both fast, cost-effective, and relatively easy to implement.

This has been a learning process, we have been learning from the very beginning, and we continue to do so today!Juan Carlos Escudero-Achiaga, from the Spanish city Vitoria-Gasteiz told ReVeAL’s Final Conference.

New technologies are changing the game

As data and digital technologies and services become increasingly important in the monitoring and enforcement of UVARs, such technologies will be ever more important. In Rome – like many cities – electronic gates are being installed and controlled through a System Data Centre, while other cities are beginning to utilise new technologies like Intelligent Speed Assistance (ISA), Advanced driver-assistance system (ADAS) and geofencing.

However, one complexity facing cities and regions is ensuring understanding and compliance. This can be a challenge, especially in the case of non-local visitors who (potentially) wish to access a restricted zone. Language is sometimes an obstacle, as information on traffic signs is often only available in the local language.

UVAR Box – an EU funded project – took the first step by creating an exhaustive database of UVARs from Belgium, the Netherlands, Germany, Austria, and Italy and standardising it to a single format. This enables cities to provide this key information to navigation service providers who can in turn inform users of their presence. Once drivers are aware of such measures through the navigation tools that they use, compliance is expected to increase. UVAR Box’s legacy carries on in the UVAR Exchange project, with efforts to harmonise such measures on an EU-wide scale by fostering cross-border data exchange.

“Due to the intricacy of rules related to urban vehicle access regulations, up-to-date UVAR data needs to be readily available on navigation services and smartphones to facilitate vehicle access to urban areas. This first crucial step was achieved by UVARBox.” Says Niklas Schmalholz, Project Manager on UVARbox.

“UVARBox provides an opportunity for cities to digitise urban vehicle access regulations by using a dedicated platform that allows cities to submit data in various formats, which will be later integrated in a common EU-wide database in the machine-readable DATEX-II format.”

The aim of the digitisation efforts across this project was also to comply with data production requirements for the Single Digital Gateway (SDG), which facilitates online access to information, administrative procedures, and assistance services that EU citizens and businesses may need in another EU country.

What’s next?

As UVARs continue to expand and develop, with cities testing new ways of implementing, monitoring and regulating changes, the session at Urban Mobility Days will provide the latest updates on best practices, the promises of new technologies and fostering citizen engagement.

Cities manage a variety of UVARs while seeking to comply with EU air quality standards and to limit congestion and traffic-borne emissions. This session will bring together voices from across the sector to find solutions to some ever-pressing challenges, reflecting on the then recently published UVAR recommendations by the Expert Group on Urban Mobility (EGUM).

I am happy to discuss these issues with key stakeholders at the conference. Cities, member states, professional drivers, the vehicle rental and parking sector will bring insights forward, that can bring us closer to an accepted European concept for UVARs.” says Ivo Cre.

For more information on the Urban Mobility Days, view the programme here: urbanmobilitydays (europa.eu)

Study Finds: Shared E-Scooters Offer Environmental Benefits

A recent study conducted by the University College London (UCL) finds shared e-scooters can contribute in reducing greenhouse gas (GHG) emissions, but it depends on their use and efficiency of their operations.

Shared e-scooters have been promoted by some as new mobility solution that could help make urban transport more sustainable. At the same time however, critics have pointed out that many e-scooters trips replace trips previously made with more sustainable modes, i.e. walking and cycling. In addition, the efforts to collect, redistribute, service and repair e-scooters left by users across a city, have also raised questions over sustainability.

In a new study commissioned by the e-scooter company Voi, researchers at UCL have assessed the environmental impacts of shared e-scooters, based on use data from a trial conducted in Bristol and a Life Cycle Assessment based on raw data provided by Voi and independent reports.

The use data were obtained from e-scooter operations in Bristol, encompassing some 190,000 e-scooter trips over a three-month period in 2021. Participants in the trial were also asked to complete in-app surveys, allowing researchers to gauge the modal shift and gather insights into user experiences and preferences.

According to the survey results, shared e-scooters have largely replaced trips that would have been taken by other modes of transportation. Specifically, 37% of the trips examined would have been taken by foot, 19% by car, 14% by bus, 10% by cycling, 2% by another public transport mode, and 2% by motorbike. Some 5% of the trips that were done by the e-scooter would otherwise not occur. The study did not consider the potential impact of e-scooters on intermodality. E-scooters could increase accessibility of public transport, acting as a first/last-mile solution for longer trips, replacing private cars or taxis.

To assess the environmental impact of this modal shift, the study used scenarios modelling with differing carbon intensities of shared e-scooters depending on e-scooter kilometre lifespans and operations distance travelled per e-scooter distance travelled. The study shows that with an average lifespan (6,500km) and operations impacts (e.g. 0.06 operational km/e-scooter km), the shared e-scooters lead to a reduction GHG emissions of some 28%. In case the lifespan could be increased to 10,000km, the emission reduction could increase to 46%. At the same time, the analysis also shows that when operational distances shift towards the higher end (e.g. 0.15 operational km / e-scooter km) and / or the e-scooter lifespan is shorter (in this case 3,000 km), the impact of e-scooters on GHG emission reductions quickly diminishes and may even lead to an increase in GHG emissions.

The findings highlight that when considering potential environmental benefits from shared e-scooters, attention should be paid to the type of e-scooters being deployed by operators, including their recycled content and material management, fleet utilisation and kilometre lifespan, and the operations necessary to support this deployment. Potential variation in the sustainability of e-scooter fleets and their operations is thus an important element for city authorities when planning, monitoring and regulating shared e-scooter programmes.

Read the full report here: Study: Estimating the emissions savings of shared e-scooters

Link to the Original article