A Magyar CIVINET fenntartható városi mobilitási szekció Barna Zsolt (Értékterv) szekcióelnök előadásával kezdődött a kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztésének tapasztalatairól, melyben az elmúlt 10-15 év magyarországi tapasztalatai alapján kiemelte a hálózattervezés, a közlekedésbiztonsági szempontok és a korszerű előírásrendszer fontosságát.
Farkas Flóra (Takács-Tetra Építész és Mérnökiroda, társszerzők Szikra Csaba és Takács Lajos Gábor) az elektromos járművek tüzeinek az épületek szerkezeteire hatásáról beszélt, melynek az elektromobilitás térnyerése ad aktualitást.
Bachmann Dóra (BME Út- és Vasútépítési Tanszék) a szemmozgás figyelésének vizsgálatát ismertette, melynek segítségével bepillantást nyerhetünk az ember és környezetének kommunikációjába, és megérthetjük, miben más a járművezetők, kerékpárosok és gyalogos vizuális viselkedése.
Nagy Sándor (Szeged MJV Önkormányzata) a szegedi Oskola utcai fejlesztés példáján mutatta be gyakorlatias módon, hogy a fenntartható mobilitás, városrehabilitáció és kommunikáció hogyan válhatnak egymást támogató tevékenységekké.
A szekciónak jelentőséget adott, hogy köszöntőjében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését a következő évek egyik legjelentősebb kihívásának nevezte. Az előadásokhoz kapcsolódó cikkek szabadon elérhetők a konferencia kiadványában.
A cikk eredetileg itt jelent meg: https://mobilissimus.hu/hirek/ismet-magyar-civinet-fenntarthato-varosi-mobilitasi-szekcio-epko-n
2022. május 3-án került megrendezésre Hogyan tervezzük a fenntartható mobilitást? címmel a Magyar CIVINET és az INTERREG Dynaxibility4CE projekt közös online szakmai találkozója. Az esemény két blokkból állt: az első szekcióban a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) volt a fókuszban, majd a kávészünet utáni szekcióban a projekt tapasztalatairól lehetett előadásokat hallgatni.
Az első előadást Katona Zsuzsanna tartotta, aki a Pénzügyminisztérium Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály programirányító referense. Előadásában a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszon belül a fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatását célzó felhívásokra tért ki részletesebben, ezzel elősegítve a potenciális városokat a releváns dokumentumokra vonatkozó támogatási kérelem benyújtására.
Hajnal Tünde, a BKK mobilitástervezés osztályvezetője a SUMP tervezés budapesti gyakorlatáról beszélt. A 2019-es Budapesti Mobilitási Terv felülvizsgálata jelenleg is zajlik – alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Átfogó cél volt, hogy a fővárosi közlekedési rendszer „javítsa a főváros és térségének versenyképességét és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához”. A legfontosabb stratégiai célok közé tartozott tehát az élhető városi környezet; biztonságos, kiszámítható és dinamikus közlekedés és a kooperatív térségi kapcsolatok.
Ezt követte Dr. Szele András, a Mobilissimus vezető szakértőjének előadása, melyben a hazai kisvárosi SUMP tapasztalatairól számolt be. A jellemző problémák és megoldások négy kisvárosi SUMP (Paks, Zirc, Bicske és Mátészalka) példáján keresztül kerültek bemutatásra. A kis- és középvárosokra többek között a csökkenő lélekszám, a központhoz való kapcsolódás és növekvő motorizáció jellemző, ahol a közlekedés általában az első számú helyi probléma. Az előadás a nemrég kiadott (és hamarosan magyarul is megjelenő) SUMP útmutatóhoz kapcsolódott, melyről az utolsó blokk előadása szólt.
Morgane Juliat, a Rupprecht Consult fenntartható mobilitási tanácsadójaként beszélt az útmutatóról bővebben, mely a kis- és középvárosok részére íródott. Bár a 100.000-nél kisebb, de 5.000-nél nagyobb lélekszámú városok kevesebb humán erőforrással és kisebb költségvetéssel kell, hogy számoljanak, a SUMP alkalmazásából több előnyt is húzhatnak. A SUMP tervezés lépései és struktúrája megegyezik a nagyobb városokban alkalmazott módszertannal, ez az útmutató ugyanakkor több egyszerűsítési lehetőséget is bemutat.
Fotó: Holding Graz
A szünet utáni első előadást Wolfgang Backhaus tartotta, a Rupprecht Consult vezető munkatársa. Először a Dynaxibility projektről beszélt, mely több, korábban megvalósult projekt eredményeit használja fel és építi tovább. A projekt a dinamikus és komplexitás szavak kombinációjáról kapta a nevét: célja, hogy a változásokat egy dinamikus és komplex környezetben is le lehessen követni, azaz az új mobilitási trendeket (Mobility as a Service, CCAM, UVAR) hatékonyan lehessen integrálni a közlekedési rendszerekbe. Ez a SUMP tervezés folyamata szempontjából is fontos, hiszen a SUMP egy hosszú távú tervezési folyamat, de a technológia gyorsan változik, ezért folyamatosan alkalmazkodni kell. A projektben többek között a tematikus SUMP útmutatókat fejlesztették tovább.
Ezt követte Laura Babío, a Polis projekt menedzserének előadása a városi behajtási korlátozásokról (UVAR), és ezek integrációjáról a SUMP folyamatba. A projekt keretében áttekintették a főbb hiányosságokat, így jött létre a 2019-es útmutató függeléke, melynek részei a következők: a funkcionális várostérségben való tervezés szempontjai; Krakkó és Parma városok esettanulmánya; további közép-európai jó gyakorlatok, és egy úgynevezett “könyvtár” az újabb eszközökről, útmutatásokról.
Magdalena Senger a grazi önkormányzattól a város projektben betöltött szerepéről beszélt. Céljuk, hogy Grazban bevezessék a mobilitás, mint szolgáltatást (MaaS) a funkcionális városi térségben: azaz, hogy minden mobilitási lehetőséget kombináljanak, a köz- és magánszolgáltatásokat is. Ezáltal az ügyfél egyben tudja lefoglalni bármelyik mobilitási szolgáltatást, vagy akár azok kombinációját is. Ennek alapja a meglévő GrazMobil multimodális alkalmazás, amelyet egy korszerű MaaS platformmá fejlesztenek. Mivel a mobilitás nem áll meg a város határain, ezért nem csak Graz-ban, hanem egész közép-Stájerországban ki szeretnék terjeszteni.
A programot Vágány András, a BKK mintafejlesztés és modellezés vezetője zárta. A BKK – projektpartner lévén – a MaaS budapesti alkalmazásának és integrálásának akciótervét készítette el a projekt keretében. Az előadás kitért a budapesti „rollerkáosz” néven futó problémára és annak kezelésére adott válaszra: a mikromobilitási pontok létrehozására is.
2022. április 20-21-én 15 magyar önkormányzati képviselő és közlekedési szakember látogatott el Brnóba (Csehország) a Magyar CIVINET és a CIVINET Česká a Slovenská republika (Cseh és Szlovák CIVINET) közös szervezésében. A kétnapos tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevő polgármesterek, alpolgármesterek, képviselők, valamint hivatali városfejlesztési és közlekedési szakemberek első kézből megtapasztalhassák, hogy egy Magyarországéhoz hasonló közép-európai kulturális környezetben lévő város milyen látványos eredményeket érhet el jól átgondolt város- és moilitástervezéssel és annak szisztematikus, bátor megvalósításával.
Az eseményt a cseh Közlekedéskutató Központ (CDV) munkatársai nyitották meg. Ezt követte Iva Rorečková, a brnói önkormányzat közlekedésfejlesztési koncepcióért és stratégiáért felelős osztályvezetőjének előadása, mely a Fenntartható Városi Mobilitási Tervről (SUMP) szólt. A terven 2014-ben kezdtek el dolgozni, majd 2018-ban fejezték be. Brno sok nemzetközi projektben (INTERREG, CIVITAS stb.) vett részt, melyek elősegítették a városi közlekedés fenntartható szemléletű tervezését és fejlesztését, hiszen a projekteken keresztül sok hasznos információhoz és kapcsolatokhoz jutottak hozzá. A SUMP tervezésekor fontos szempont volt, hogy egy olyan dokumentum keletkezzen, amely széles körben elfogadott, ezért elfogadását komoly társadalmasítási folyamat előzte meg. A terv a brnói agglomerációt magába foglaló térség (Brno Metropolitan Oblast, BMO) egészét érinti, mely 167 települést és mintegy 600.000 lakost jelent. A SUMP víziója, hogy 2050-re széleskörű módváltás következzen be a közlekedésben. Ennek részeként a kerékpáros és a gyalogos közlekedés részarányát is növelni szeretnék a városban. A víziót elősegítve minden évben akciótervet készítenek a SUMP-on belül.
Ezt követően Petr Šašinka, az önkormányzat Stratégiai Fejlesztési és Együttműködési Osztály vezetője adott elő a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájáról (ITS). Ennek az Európai Uniós eszköznek a lényege, hogy a városi projektek tevékenységeit és pénzügyeit koordináltan, integráltan tervezzék meg. A brnói funkcionális városi térségben a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban 125 projektet támogattak mintegy 10 milliárd cseh korona értékben. A projektek közel egyharmada Brnón kívül valósult meg. Kiemelt célja volt továbbá a környék szakembereinek összekapcsolása is. Az új, 21+ stratégia célkitűzése, hogy a brnói nagyvárosi térség fenntartható és kiegyensúlyozott legyen, valamint kellemes és virágzó lakhellyé fejlődjön.
Az előadássorozatot Jan Seitl, a Brnói Közösségi Közlekedésszolgáltató üzemeltetési igazgatója zárta. Beszédében a brnói közösségi közlekedésről adott átfogó képet. A város közösségi közlekedése 11 villamos-, 12 trolibusz- és 57 autóbuszvonalból és egy hajójáratból áll. Míg a férőhelyszámot tekintve az utasok kétharmada elektromos meghajtású járművön (troli és villamos) utazik, ha a viszonylatok hosszát nézzük, az autóbusz teszi ki a közlekedés nagyrészét. A közösségi közlekedés alaphálózatát a villamosvonalak rendszere képezi, ezt egészítik ki a trolibusz- és autóbuszvonalak a kisebb forgalmú irányokban. Ezt a stratégiát a folyamatban lévő és a jövőbeni fejlesztések során is következetesen alkalmazzák, a nagyobb forgalmat vonzó új létesítményekhez automatikusan a villamoshálózat bővítését is megtervezik.
Az első napot egy helyszíni bejárás zárta a Komin troligarázsban. A közlekedési szolgáltató jóvoltából különvillamos szállította a kollégákat, ahol a műszaki és üzemeltetési folyamatokba lehetett betekintést nyerni. A közlekedési szolgáltató célja, hogy minél hatékonyabban és olcsóbban tudják bővíteni a trolibuszok számát a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva, törekedve az önjáró üzemmód kibővíthetőségére is.
A második nap egy sétával kezdődött, melyet Michal Bojgart vezetett a CDV-től. A séta során a résztvevők megtapasztalhatták, hogy hogyan működik egy város, melynek a teljes történelmi magja forgalomcsillapított. A belvárosban a közlekedésben a gyaloglás mellett egyértelműen a közösségi közlekedés, és azon belül is a villamosok dominálnak. A történelmi városmagba, melynek területét egy körgyűrű övezi, csak a közösségi közlekedés járművei, illetve behajtási engedéllyel rendelkező áruszállító járművek és az ott lakók gépkocsijai hajthatnak be. Az autóval érkezők a körgyűrű mentén elhelyezkedő kisebb parkolóterületeken és mélygarázsokban/parkolóházakban tudják letenni járműveiket. A másfél óra alatt kevés kerékpárost láthattak a résztvevők, melynek magyarázata, hogy Brno nem egy kifejezetten kerékpárbarát város, de ezen a jövőben szeretnének javítani. Jelenleg a kerékpárutak főleg rekreációs célokat szolgálnak (erdőben épített utakkal stb.).
A szakmai tudnivalók mellett a résztvevők megcsodálhatták a főbb turisztikai látványosságokat is.
A délelőttöt a Dél-Morva Régió Integrált Közlekedésszervező irodájában folytatták a résztvevők, ahol Květoslav Havlik, a cég igazgatóhelyettese tartott előadást. Mivel Magyarországon a közlekedés szervezésében a régiók szerepe minimális, az előadást a távolsági közlekedés történelmi aspektusával kezdte. A mai régiókat 2001-ben alakították ki, előtte a közlekedés kevésbé volt integrált. A régiók úgy kerültek kialakításra, hogy mindegyik körülbelül egymillió lakost foglaljon magába, és hamar megkapták azokat a jogkörüket, amelyek lehetővé tették, hogy megszervezzék a közösségi közlekedést. Így ma már minden régiónak van egy szervezete, amely a hálózatokért, menetrendekért, a díjtermékpalettáért, a regionális buszok és vonatok egy részének az irányításáért, és az elektronikus utastájékoztatásért felel. A közlekedésszervező-iroda az érintett önkormányzatok, a régió és az állam közösségi közlekedéssel kapcsolatos hatásköreit egységes rendszerben gyakorolja, így az utasok számára mind tarifálisan, mind színvonalban egységes szolgáltatás jelenik meg. Ez jelentős különbség a hazai rendszerhez képest, és komoly vonzerő az ingázók és eseti utasok számára is.
Brno – a fizikai közelsége miatt is – mindig is közelebb állt Bécshez, mint Prágához. Ezt mutatja az is, hogy az első vonat Bécsből érkezett meg a városba 1839-ben, a vasútállomás mostani helyére. Az állomás kapacitása azonban már nem bírja a jelenlegi forgalmat, ezért egy kilométrrel arrébb szeretnék helyezni. Az áthelyezésről nagyon sok vita zajlik: mintegy. a lakosság fele támogatja a koncepciót, a másik fele azonban szeretné, ha az eredeti helyén maradna az állomás. Az új vasútállomás 3D-s modelljét mutatta meg Martin Všetečka, a Főépítész Iroda Közlekedési Osztályának vezetője.
A tanulmányút a CIVITAS ELEVATE Activity Fund jóvoltából valósulhatott meg.
On 24 March 2022, Magyar CIVINET and the INTERREG CE EfficienCE project held a joint on-site meeting in Pécs (Hungary). The one-day event titled „The new directions in electromobility” ended with a site visit to the bus depot.
hdr
Photos: Site visit at the bus depot (Mobilissimus)
The presenters representing several Hungarian cities’ public transport operators and organizers shared their experiences with electric buses and other electric modes of transport. There were also more general topics covered as well as the experiences and further opportunities from an ongoing pilot project called Green Bus (Zöld Busz Mintaprojekt). From the transport operators’ point of view, electric mobility is both a need and a challenge in Hungary. The conclusion was that even though the use of electric mobility in public transport is an attractive choice, for a full transition a lot of knowledge, experience and even more financial source is still lacking.
Photo: Pilsen, Czechia (Karol Grzonka)
Mikolaj Bartłomiejczyk, representing the Technical University of Gdansk and the public transport operator from Gdynia (PKT) shared two international projects’ results. First, he presented the results of the operation of a battery-based buffer station supporting a selected section of trolleybus power supply systems in Pilsen (Czechia; implemented within EfficienCE), then he also showed how electric car chargers can be integrated with a traction power supply system (within the EfficienCE and INTERREG CAR projects).
2022. március 24-én újra személyesen találkoztak a Magyar CIVINET tagjai. Az elektromobilitás új irányai címet viselő szakmai találkozó a Magyar CIVINET és az INTERREG CE EfficienCE projekt közös szervezésében Pécsett valósult meg.
A teltházas eseményt Ruzsa Csaba, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere és a Tüke Busz elnök-vezérigazgatója, Bánkuti István nyitották meg azzal a gondolattal, hogy nehéz lekövetni a folyamatosan növekvő, zöldítés iránti igényeket, különös tekintettel a korlátozott beszerzési lehetőségekre. A pécsi közlekedési szolgáltató cég vezetője hozzátette, hogy ugyan aktuális lenne az elektromobilitásra való szinte teljes átállás, de ennek még számos akadálya van technológiai, forrás és humán oldalról is.
Az első, bevezető előadást Erős Veronika tartotta a HUMDA képviseletében a Zöld Busz mintaprojektről, melyet egy kormányhatározat alapján hoztak létre 2019 őszén. A cél a közösségi közlekedés zöldítése hosszú távon. Ezt segítve, a projekt keretében különböző buszokat tesztelnek 25.000 főnél nagyobb városokban. Mivel a projekt már 2 éve folyik, a buszok által megtett távolság kiteszi a Föld körüli távolság másfélszeresét. Többféle gyártó járművét tesztelték különböző hőmérsékleti feltételek mellett (télen-nyáron), hogy minél több tapasztalattal gyarapodjanak. Emellett fontos szempont az is, hogy a buszok minél több városba, és azokon belül a lehető legtöbb városrészbe eljussanak. Az elektromos buszok mellett hidrogén cellás járművek is vannak a tesztbuszok között. Mindkét hajtásrendszer esetében a legnagyobb kihívást a töltés menedzsment jelenti. Hamarosan elérhető lesz az újabb pályázati kör, érdemes figyelni a honlapjukat.
A nemzetközi projektekben elért eredményeket Mikolaj Bartłomiejczyk mutatta be. Az INTERREG CE EfficienCE projekt keretében Plzenben puffertárolókat létesítettek a trolibuszüzem áramellátó hálózatához kapcsolódva. A méréseket a Gdanski Műszaki Egyetem és a plzeni közösségi közlekedés szolgáltatójának (PMDP) munkatársai készítették a trolibuszhálózaton történő feszültség esésekről és azok kompenzálásáról. Az eredmények azt mutatták, hogy a puffertároló hatékonyan képes volt ellensúlyozni a feszültség eséseket. Egy másik nemzetközi projekt keretében a Gdanski Műszaki Egyetem munkatársai által készített elemzés az elektromos autók töltési infrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, azon belül is a városi villamosított közlekedési rendszerekkel (villamosok, trolibuszok, metró) való integrálhatóságot. A harmadik, szintén figyelemre méltó projektjük keretében az elektromos autóbuszok menet közbeni, dinamikus töltését próbálták ki Gdynia trolibusz infrastruktúrájának felhasználásával. Méréseik azt mutatták, hogy a folyamatos üzemhez elegendő töltést biztosít, ha a vonal 25%-ban trolibusz felsővezeték alatt fut.
Az eseményen számos hazai város képviselői is részt vettek. A Paksi Közlekedési Kft.-től Király István szakmai vezető beszélt a város helyzetéről és az elektromobilitási lehetőségekről. A városban 2014-re egy átlagos családnak két személygépkocsija volt már, és ezzel párhuzamosan romlott a közösségi közlekedés iránti kereslet. A városvezetés elkötelezett volt a változás mellett, de a megvalósítást komoly koncepciók és tervezési folyamatok előzték meg. 2018-ban a Közlekedéstudományi Intézet segítségével SUMP készült, illetve létrejött a Protheus projekt, amely a városi közösségi közlekedés elektromos hajtásrendszerre történő átállítására fókuszált. Új szolgáltató vette át az üzemet, új járműveket szereztek be, majd 2020-ban elindultak az elektromos buszok tesztüzemmódban. A közlekedési cég – nemzetközi projektekben való részvétel segítségével – további fejlesztéseket tervez: többek között az utastájékoztatás okosítását, okos megállóhelyek létrehozását, elektronikus jegyrendszer kialakítását.
Schulek Tibor, mint közlekedési szolgáltatásfejlesztési vezető a BKK Zrt. készülő járműstratégiájáról számolt be röviden. Mivel szinte mindegyik ágazatban (villamos, metró, autóbusz és trolibusz) a járműflotta életkora elég magas, a cél ezeknek a fiatalítása, az alacsonypadlós járművekre való teljes átállás (ez utóbbi cél az autóbusznál már szinte teljesült), a korszerűsítés, illetve a komfort növelése. Ami az elektromobilitást illeti, a budapesti közösségi közlekedési utazások majdnem kétharmada már környezetkímélő, elektromos meghajtású járművel történik. Mivel a BKK is partnerként vesz részt az EfficienCE projektben, egy akcióterv részeként energetikai és infrastrukturális elemzés készül, mely kiegészíti a készülő járműstratégiát.
Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője az elektromobilitás korszerű, de nem elsődlegesen ismert megoldásait mutatta be néhány nemzetközi, közösségi közlekedési példán keresztül. Bordeaux-ban a villamoshálózat 4 vonalból áll, mely 81 km hosszt tesz ki. A belvárosban és több szakaszon is APS (Alimentation par sol) rendszerrel működik, 22 méterenkénti alsó betáplálással. A nizzai villamoshálózaton 3 vonal üzemel. A 2007-ben átadott 1-es vonalon három megállót akkumulátoros üzemben tesznek meg az Alstom járművei, a pár éve elindult 2-es és 3-as vonalon pedig megállóhelyi statikus töltési rendszerben működnek, szinte kizárólag felsővezeték nélküli útvonalakkal.
Nizzában elektromos buszok is üzemelnek, melyek érdekessége, hogy OppCharge töltési rendszerrel működnek. Konzolra szerelt inverz áramszedő ereszkedik le a két végállomáson, és 5-6 perc alatt gyorstöltéssel visszatölti a járművet, így akár napi 300 km-t is megtehetnek városi forgalomban.
Prágában az új elektromos buszok idén januárban indultak el. Az újdonságuk, hogy a hagyományos mód mellett a leendő troli vonalak felsővezetékéről is tölthetők lesznek. Emellett még beszámolt a bécsi elektromos midibuszokról, a berlini elektromos buszokról és egyéb (önvezető) elektromos járművekről, melyek az e-mobilitás közösségi közlekedésbe való bevonhatóságának egyre bővülő palettáját jelentik.
A Szegedi Közlekedési Társaságtól Dr. Németh Zoltán Ádám közösségi közlekedési és vasútbiztonsági vezető adott elő. A szegedi Ikarus-Skoda trolibuszok most érik el a 8-9 éves életkort, és a legnagyobb probléma az akkumulátor, melynek cseréjét nehéz finanszírozni, és csak a gyártón keresztül szerezhető be. Az előadás második része a tram-trainről, vagyis a vasútvillamosról szólt, mely a hírekkel ellentétben már jól működik – ha vannak is még kisebb problémák. A sebességkorlátozás rövidesen feloldható lesz a vasúti szakaszon, így a kínálat tovább javítható. A tram-train műszakilag az egyik legösszetettebb projekt: hiába van rá példa más városban, nincs két egyforma megoldás. Az együttműködés az SZKT Zrt. és a MÁV-Start Zrt. között folyamatos.
Fotó: SZKT
Visszatérve Budapestre, a BKV Zrt.-től két előadót hallottunk. Horváth Ákos műszaki főmunkatárs és Sütő Zsolt járműműszaki osztályvezető a fővárosi járműoldali kihívásokat mutatták be. Az egyéni motorizációs trendekkel nehezen tud lépést tartani a járműpark, márpedig a káros hatások csökkentése nem technológiai vagy műszaki jellegű igény elsősorban, sokkal inkább a helyváltoztatási igényeket kellene csökkenteni, illetve a közösségi közlekedés szerepét növelni. Ez utóbbi a szolgáltatás színvonalának növelésével elérhető. Ami az elektromobilitás erősítését illeti, lokális összefüggésben az elektromos autóbusz bármilyen egyéb hajtásmódnál jobban teljesít. Az előnye azonban csökken, ha a globális kibocsátással együtt vizsgáljuk. További sajnálatos tény, hogy egyelőre a környezetbarát megoldások a közösségi közlekedésben is jóval drágábbak (egy elektromos autóbusz beszerzése a dízelnek közel kétszerese). Tehát hiába állnak rendelkezésre az új eszközök, a régiek univerzálisabbak, sokoldalúbbak, kompromisszummentesebbek.
A szakmai találkozót Szele András, a Mobilissimus vezető szakértőjének előadása zárta. Az előző témáktól egy kissé elrugaszkodva az elektromos meghajtású járműveknek a módváltásban játszott szerepét járta körül. Az elektromos személygépkocsik aránya Magyarországon egyelőre alacsony, de a következő évtizedben robbanásszerű növekedés várható. A módváltást tekintve a vasútra való ráhordást vizsgálta meg részletesebben. Ami a külső oldali módváltást illeti, a P+R parkolókban az elektromos autók használata egyelőre elhanyagolható, ezért a töltőállomás inkább kiegészítő szolgáltatásként, mintsem szükségletként jelenik meg. Ugyan az elektromos kerékpárok használatában még inkább növekedésre lehet számítani, de mivel nagy az értékük, nem lesz szükség töltésre itt sem, hiszen inkább magukkal viszik majd a kerékpározók, ha nincs megoldva a biztonságos tárolás. A rollerekre ugyanez jellemző. Ami a belső oldali módváltást illeti, itt sem jellemző még az elektromos autók használata, az e-rollerek esetében pedig inkább a megosztott verziók vannak jelen. Sajnos a megosztott mikromobilitás (melynek egy része már elektromos) nem igazán része még az utazási láncoknak, ezt a Mobility as a Service (MaaS) megoldások elterjedésének hiánya sem könnyíti meg.
Az előadások után a résztvevők a Tüke Busz egyik elektromos autóbuszával a karbantartó telephelyre utaztak, ahol részletes tájékoztatást kaptak az elektromos járművek üzemi tapasztalatairól, napi karbantartási feladatairól, a töltési technológiáról és a jellemzőbb hibaforrásokról.
Összességében elmondható, hogy bár vonzó az elektromos járművek használata, a közösségi közlekedésben való teljes elektromos átálláshoz még sok tapasztalat és még több forrás hiányzik ahhoz, hogy ez mindenhol megtörténjen.
A következő Magyar CIVINET – INTERREG Dynaxibility4CE közös szakmai találkozót 2022. május 3-án tartjuk online „Hogyan tervezzük a fenntartható mobilitást? Egy nemzetközi projekt tapasztalatai” címmel. Jelentkezni ezen a linken lehet.
A Magyar CIVINET 2022. február 8-án tartotta meg 23. találkozóját, mely az elmúlt néhány eseményhez hasonlóan a virtuális térben zajlott.
Az első előadást Batinkov Tamás tartotta a GriffSoft képviseletében „Városi mobilitás vizualizációja a SASMob projektben” címmel. A SASMob Szeged projekben hét szegedi nagyfoglalkoztatóval dolgoznak azon, hogy fenntarthatóbbá tegyék a munkahelyi mobilitást. A GriffSoft szerepe a mobil- és webalkalmazások fejlesztése volt. A Greenformers to Work applikáció a munkahelyi mobilitást hivatott fenntarthatóbbá tenni azáltal, hogy a környezetbarát módok használatára ösztönzi a munkavállalókat. A Greenformers Trans a közösségi közlekedési adatok vizualizációjával segíti a közlekedésszervezési döntések meghozatalát. A Greenformers Urban pedig a forgalommérések, forgalomszámlálások és háztartásfelvételek segítségével a forgalomszervezési döntésekhez és a szolgáltatással kapcsolatos döntésekhez járul hozzá.
A lengyel DPK System képviseletében Piotr Kisielewskiprofesszor a közlekedéstervezés és -szervezés optimalizációjának növekvő fontosságáról beszélt, mellyel cégük is foglalkozik. Mivel ma a világ népességének több mint fele városokban lakik, és ez az arány folyamatosan nő, ezzel együtt a közösségi közlekedés szerepe is folyamatosan növekszik, hiszen ez a fenntartható mobilitás egyik alappillére. Egyrészt ahhoz, hogy a közösségi közlekedés fel tudja venni a versenyt az egyéni motorizált módokkal, vonzóvá kell tenni. Másrészt a költségek szempontjából is fontos a szolgáltatás optimalizálása. Az optimalizálásnak hat szintjét lehet megkülönböztetni, melyből három (hálózattervezés, útvonaltervezés, menetrendtervezés) jellemzően a közlekedésszervező feladata, míg a másik három (fordatervezés, emberfordatervezés, vezénylés) a szolgáltatókhoz tartozik. A DPK megoldásai – a CityLineDesigner és a TransERP – mindezekre integrált megoldást kínálnak.
A harmadik előadást a franciaországi székhelyű Gisaia céget képviselő Dolphine Rambaud tartotta. Termékük, az Arlas City városi hatóságoknak, közlekedésszervezőknek és közlekedési szolgáltatóknak nyújt segítséget A cég a közösségi közlekedés optimalizálásában fejleszt szoftveres megoldásokat, hiszen – az Európai Bizottság felmérésének eredményei alapján – az utasoknak a járatsűrűség, az elérhetőség és a megbízhatóság jelentik a legfontosabb indikátorokat. Az Arlas City alapja a különböző adatbázisok egyesítése és térképi alapon való megjelenítése.
A nagyváradi közösségi közlekedés üzemeltetőjének (OTL) képviseletében Libor László beszélt a közelmúltban üzembe állított Intelligens Közlekedési Rendszerek (ITS) alkalmazás fejlesztéséről. A rendszer célja, hogy innovatív szolgáltatásokat kínáljon a közösségi közlekedés optimalizálásához üzemeltetői és utasoldalról is. A rendszer három alapeleme a flottamenedzsment, az utastájékoztatás és az elektronikus jegyrendszer. Míg az előző kettő 2008 óta van jelen a városban, az e-ticketing 2012 óta, Romániában először itt vezették be. A bevezetésük óta mindháromban jelentős fejlesztések történtek. Az új megoldással az üzemeltetési mutatók jelentősen javíthatók, az utastájékoztatás és a ticketing spektruma pedig hozzájárul egy vonzóbb közösségi közlekedéshez.
A találkozót a BKK-t képviselő Tóth Patrik zárta előadásával „Adatoktól diagramokig – jelenlegi lehetőségek és innovatív módszerek a forgalmi adatgyűjtésre- és elemzésre” címmel. Ő is kiemelte, hogy az integrált, hatékony és gazdaságos közösségi közlekedéshez szükség van adatokra. Ha ezek az adatok több ágazattól és szereplőtől származnak, valamint megbízhatók, akkor a jobb döntések révén nőhet az utasélmény és a hatékonyság, illetve a környezeti terhelés is kisebb lesz. Budapesten az adatgyűjtés többféleképpen történik: utasszámláló mérőeszközök vannak járműveiken, hurokdetektorokat és kamerákat helyeztek el közutakon és néhány kerékpárúton, illetve a MOL Bubitól kereskedelmi adatokat gyűjtenek. Mind a közösségi közlekedés, mind a gyalogos- és kerékpárforgalom-számlálás fejlesztésére vannak tervek.
Megjelent a Magyar CIVINET 23. hírlevele, mely ezen a linken olvasható.
A Magyar CIVINET hírlevelére ITT lehet feliratkozni. Aktuális városi közlekedést érintő hírekről és érdekességekről a Magyar CIVINET Facebook oldalán tájékozódhat.
A fenntartható városi közlekedéssel foglalkozó Magyar CIVINET célja, hogy magyar nyelven biztosítsa a tapasztalatcsere lehetőségét a magyarországi, valamint a magyar nyelvet (is) használó határon túli városok között, illetve segítse a CIVITAS programban megnyíló pályázati lehetőségekhez (pl. szakembercserékhez, innovációs projektekhez) való hozzáférést. Ezeket a célokat többnyire szakmai találkozók szervezésével igyekszik elérni. A negyedévente megrendezésre kerülő találkozók egyike Szarvason volt 2021 őszén, és az ott elhangzottak több ízben is kézzelfogható eredményekhez vezettek.
A BKK a VEKOP finanszírozású, kerékpárosbarát fejlesztéseket célzó fenntartható közlekedésfejlesztési projektjeihez szemléletformálási kézikönyvet dolgozott ki. Ennek 21. oldalára jógyakorlatként bekerült Szeged példája, mégpedig Pázmány Péter előadásának köszönhetően, aki a szarvasi Magyar CIVINET találkozón mutatta be a SASMob Szeged projekt keretében kidolgozott „Megújul Szeged” szemléletformáló kampányt.
A Magyar CIVINET hírlevelére ITT lehet feliratkozni. Aktuális városi közlekedést érintő hírekről és érdekességekről a Magyar CIVINET Facebook oldalán tájékozódhat.
Magyar CIVINET is the Hungarian-speaking CIVITAS National Network. While the CIVINET and its network of members have been working together for some time now, the COVID-19 pandemic has opened up a new opportunity for them. Namely, since the pandemic broke out, Magyar CIVINET has been holding most of its meetings online, which has led to an increasing number of participants.
During the last year alone (2021), Magyar CIVINET has held three webinars and one meeting, covering the topics: awareness raising and communication on sustainable mobility; smart cities and smart mobility; bicycle-friendly cities; and current challenges in organising public transport.
Moving online opened up unforeseen opportunities, and ultimately attracted more participants. For one thing, online attendance enabled people to tune in just for the event, saving on travel time and expenses. Furthermore, Magyar CIVINET invited international speakers to contribute to the discussion, providing simultaneous translation from English to Hungarian. This enabled the CIVINET to foster connections between local Hungarian mobility leaders, and experts from Austria, Germany and France.
The success of these webinars prepared Magyar CIVINET to hold a special webinar in November 2021 to promote the European Commission’s Climate-Neutral and Smart Cities Mission, which aims to reach 100 climate-neutral cities by 2030.
Magyar CIVINET is looking forward to building on this momentum in 2022. It was recently selected to receive financial support from the CIVINET Activity Fund 2021, which is sure to help the network work towards more sustainable transport and mobility in Hungary.
Author:Magyar CIVINET
First published: https://civitas.eu/news/learning-from-unforeseen-challenges-posed-by-covid-19
We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking “Accept”, you consent to the use of cookies. The selection of necessary and optional cookies can be changed via the settings.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
