Civinet Hungary

Az Európai Mobilitási Hét szarvasi eseménysorozatához kapcsolódóan, a szeptember 22-i autómentes napon került sor a Magyar CIVINET 21. találkozójára a Szarvasi Arborétum vendégházában.

A délelőtt folyamán Kovács Virág hazai, európai és ázsiai kerékpártúrák tapasztalatai alapján mutatta be a kerékpáros turisták igényeit, ennek nyomán a hazai útvonalfejlesztésekről és -kijelölésekről is szó esett. Kozák Balázs, Kovács Virág és Ghira Zsófia (Mobilissimus) a szarvasi és békésszentandrási szemléletformáló tevékenységek – kerékpáros kisokos, térkép, bringázz a munkába kampány, bringásreggelik, iskolai oktatási program és más rendezvények – friss tapasztalatairól számoltak be.

A kerékpárosbarát városok témáját felvezető nyitóelőadást Sztaniszláv Tamás tartotta a szakmai találkozó meghirdetésében is együttműködő KETOSZ képviseletében, az infrastruktúra, a közlekedésbiztonság és a szemléletváltás szempontjaira kitérve. Opauszki Zoltán Békéscsaba hivatásforgalmi és szabadidős célú kerékpárosbarát fejlesztéseit – például a Wenckheim-kerékpárút projektet – és szemléletformáló tevékenységét mutatta be. kerékpározás szerepére jellemző a városban, hogy 2020-ban az Andrássy út bizonyult a legforgalmasabbnak a Magyar Közút által számlált 106 helyszín közül. Barna Zsolt (Értékterv) a kerékpáros (és gyalogos) forgalom mérésének állandó és ideiglenes mérésére alkalmas technológiákat, megoldásokat ismertette.

Sebők Máté (BKK) a tágabban vett aktív- ill. mikromobilitás fogalmából, illetve az élhető város céljából levezetve mutatta be a fővárosi kerékpárosbarát fejlesztéseket (kerékpárforgalmi létesítmények mellett pl. mikromobilitási pontokat), a Bubi 2.0 közbringarendszer sikerét, valamint a szemléletformálás és kommunikáció szempontjait. Pázmány Péter Szeged komplex kerékpárosbarát megközelítéséről – többek között a hálózatfejlesztésről, biztonságos kerékpárparkolókról, a fenntartható munkahelyi mobilitást a nagyfoglalkoztatókkal közösen előmozdító SASMOB projektről – beszélt, és két videóval bemutatta az Oskola utca és a Stefánia megújulásának európai színvonalú kommunikációját is.

A programot egy kerékpáros bejárás zárta az idén megújult szarvasi kerékpárforgalmi hálózat különböző megoldásainak, valamint az Értékterv által telepített ideiglenes kerékpár- és gyalogosszámláló berendezés megtekintésével.

A Magyar CIVINET 2021. május 26-án tartotta meg 20. találkozóját, mely az elmúlt néhány eseményhez hasonlóan a virtuális térben zajlott. A Smart city – okos megoldások a városi közlekedésben címen megtartott félnapos webináriumon tíz előadás járta körül a témát.

A Magyar CIVINET hálózat rövid bemutatása után Ekés András, a Mobilissimus Kft. ügyvezetőjének témafelvető előadása nyitotta a sort. Az előadásból átfogó képet kaphattak a résztvevők a Smart city, mint a XXI. századi városi rendszer jelenleg meglévő fejlesztéseiről, lehetőségeiről. Példákat láthattunk a már hétköznapi szinten használható közlekedést segítő szoftverektől kezdve a megosztáson alapuló közlekedésen át a jelenleg még tesztelés alatt álló önvezető járművekig.

Laskay Lóránt a MÁV-START Zrt. értékesítési igazgatója a MÁV-START új jegyértékesítési irányairól, illetve a már megvalósult és tervezett fejlesztésekről beszélt. A JÉ rendszer fejlesztésével egy átfogó innovatív szoftver áll a jegyértékesítés mögött, amelybe már  a helyi városi közlekedési szolgáltatások jegyértékesítése is integrálható, több ilyen együttműködés már működik is az országban többek között Siófokon, Szolnokon, Debrecenben és Nyíregyházán is.

Kerényi László Sándor a BKK Zrt. stratégiai fejlesztési igazgatója a budapesti smart city irányokról, igényekről, fejlesztési lehetőségekről adott átfogó képet előadásában. A BKK a főpolgármesteri programra, a Budapesti Integrált Városfejlesztési Stratégiára, valamint a Balázs Mór Terv továbbfejlesztésére támaszkodva határozza meg a fejlesztési irányait, melyeknek fő alappillérei többek között az integráció, a szemléletformálás és mindezek támogatása a digitális lehetőségek és a rendelkezésre álló források kihasználásával. A fejlesztések között szó esett többek között a FUTÁR rendszer infrastrukturális és szolgáltatási rendszerének bővítéséről, MaaS (Mobility as a Service) bevezetéséről, valamint a városi áruszállítás okos elemekkel való optimalizálásáról is.

Kormányos József a GriffSoft Informatikai Zrt. munkatársa a SASMob projekt keretein belül fejlesztett mobilitást segítő applikációkról mutatott be áttekintő előadást. A projekt célja a fenntartható munkába járás feltételeinek javítása, amelyhez egy alkalmazáscsomag, a Greenformers került kifejlesztésre. A csomagon belül alkalmazások készültek a munkába járás követésére, hibabejelentésre, utazástervezésre, parkolásra valamint az autómegosztásra.

Kőrizs András mutatta be a bécsi Wiener Linien integrált mobilitási szolgáltató rendszerét. A WienMobil alkalmazás segítségével az utas egyetlen felületen talál meg minden információt, és tervezheti meg utazásait. A jövőben a Wiener Linien olyan MaaS megvalósítását tervezi, ahol a közlekedési rendszer és a hozzá tartozó szolgáltatások magas színvonalon teszik lehetővé a közlekedést saját tulajdonú eszközök nélkül. A jövőbeli fejlesztések között megjelennek az autonóm járművek, két járművel már jelenleg is folyik a tesztelés. 

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 2021. június 5-én rendezte meg a XXV. Nemzetközi Építéstudományi Konferenciát (ÉPKO). A rendezvény, melynek elnöke és „lelke” Dr. Köllő Gábor professzor, a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, nem csak tudományos fórum, de a szakmai tapasztalatcsere és közösségépítés színtere is. A hagyományos csíksomlyói helyszín helyett idén online formában került megtartásra.

A konferencia programja Barna Zsolt, az Értékterv ügyvezetőjének kezdeményezésére 2021-ben egy új, fenntartható városi mobilitási témájú szekcióval bővült. A Magyar CIVINET színeiben megrendezett szekció célja a szakmai párbeszéd szélesítése, a konferencia profiljának megfelelően magyar nyelven, határok nélkül.

A Magyar CIVINET fenntartható városi mobilitási szekció programja az online elérhető cikkek linkjeivel:

• Magyar CIVINET – térségi CIVITAS hálózat a tiszta és fenntartható városi mobilitásért
• Bereczky Ákos: Városi aktív- és mikromobilitás
• Barna Zsolt: Kerékpározható közutak – megújuló tervezési előírások Magyarországon
• Gertheis Antal: A Covid19-járvány hatása a kerékpáros közlekedésre
• Szabó Noémi: Részvételiség a mobilitástervezésben

A Magyar CIVINET 2021. február 24-én tartotta meg 19. találkozóját, mely az elmúlt néhány eseményhez hasonlóan a virtuális térben zajlott. A Szemléletformálás és kommunikáció a városi közlekedésben címen megtartott félnapos webináriumon hat előadás járta körül a témát.

Felvezetésként Ekés András a Mobilissimus ügyvezetője beszélt a téma apropójáról, illetve a korábban lezárult CIVITAS Prosperity projekt kapcsolódó eredményeiről. Utóbbi kapcsán kiemelt figyelmet kapott a fenntartható városi mobilitástervezés (SUMP) módszertan, melynek egyik alappillére az érintettek bevonása, a közösségi tervezés, ahol a lakosság, a szakemberek, a civil képviseletek és a település döntéshozóinak szempontjai is érvényesülnek a terv kialakítása során. A városi közlekedéssel kapcsolatos kommunikáció területéről András érdekes példákat hozott az elmúlt harminc évből, szemléltetve a kommunikáció jellegének és stílusának változását, az üzenetek megfogalmazásának módját, valamint, hogy hogyan hódítottak teret egyre inkább a szolgáltató központú kommunikációs elemek helyett az utasok legjobb informálását előtérbe helyező tájékoztatások a klasszikus hirdetményektől és különböző menetrendi arculatoktól kezdve a közösségi média adta lehetőségekig. András kiemelte a koronavírus járvány alatti kommunikáció szerepét is, melyről egy későbbi előadásban részletesebben is szó volt.

A következő előadó Szabó Noémi, a Mobilissimus várostervező szakértője volt, aki az egri SUMP, valamint a SUNRISE H2020 projekt keretein belül szerzett kommunikációs tapasztalatairól beszélt. Megismerhettük az egri SUMP során alkalmazott közösségi tervezés eszközeit: problémafeltáró kérdőív, reprezentatív kérdőív a célokról és a projektekről, valamint szakmai és lakossági fórumok, melyek keretében bevonásra kerültek a különböző érintettek. A projekt keretén belül közlekedési szemléletformáló videók is készültek kisiskolások bevonásával, e kisfilmek nagyon népszerűek lettek az egriek körében. A SUNRISE projekt keretében egy konkrét mintaterületen a zuglói Törökőrön a gyakorlatban is tesztelésre kerültek a különböző közösségi tervezési eszközök, mint például térképes problémafeltárás helyszíni kitelepüléssel, tematikus problémafeltáró séták mozgásukban korlátozottakkal (pl. vakok és gyengénlátók, kerekesszékesek), projektek tesztelése (pl. sétálóutca kialakítása időszakos utcalezárással).