Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása: a Magyar CIVINET 27. találkozója Józsefvárosban
Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása
A Magyar CIVINET Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása témában rendezett szakmai találkozót 2024. február 15-én Budapesten, a Griffsoft támogatásával, a házigazda pedig Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata volt, a H13 Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér közreműködésével.
Az esemény Gertheis Antal, a Mobilisimus ügyvezetőjének köszöntőjével, és a Magyar CIVINET bemutatásával kezdődött. Ezt követően Pikó András polgármester, a Józsefvárosi Önkormányzat nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntőjében megosztotta büszkeségét, hogy a rendezvény a Józsefváros társszervezésében valósulhatott meg. Úgy véli, munkájuk a lakhatás, a magas szintű közösségi szolgáltatások, a zöld és az igazságosabb közlekedés területén figyelmet érdemel. A városi mobilitással kapcsolatos vita Józsefvárosban elkezdődött, az önkormányzat megtette az első fontos lépést az új parkolási renddel, amely elkezdte a túlhasználat felszámolását.
A józsefvárosi forgalomcsillapítási és az utcák élhetőségét javító projektekről részletesebben számol be Rádai Dániel alpolgármester „Az előadás utca az új tér” című könyvében. A Józsefvárosi Önkormányzat kiadta Mobilitási Chartáját, parkoló állást foglal a fenntarthatóság és „gyengébb közlekedők biztonsága”, a forráshiány esetén a fejlesztések akár ideiglenes megvalósítása és a közterületi parkolás lépésenkénti ésszerű kerékpározása mellett. Ezen elvek mentén több projektről is be kell számolni, amelyek között szerepeltek nagyberuházások, amelyek sikerült az eredeti terveknél több zöldítéssel megvalósítani, közösségi tervezésben megvalósult projektek, és kisebb, pilot jelleggel történt beavatkozások is. A forgalomcsillapítás és parkolás racionalizálása mellett – jelentős változások álltak be a lakossági parkolási engedélyek számában – a kerület hangsúlyt fektetve a mobilitási alternatívák fejlesztésére: a BKK-val együttműködve az új trolibuszos való kapcsolat meg a kerületben, illetve minden fejlesztésben vizsgálják, és ha lehetséges, megvalósítják a kerékpáros infrastruktúra bővítését, a mikromobilitási eszközök tárolását mobilitási pontokkal segítik.
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. két kollégája folytatta az előadások sorát, Borboláné Kovács Gabriella a főváros közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját, míg Szőke László a ÚJRAKIHELYEZÉS Horizon Europe projektet mutatta be. Budapest közúti biztonsága kapcsán a baleseti statisztikák romló tendenciáról számolnak be, ennek a trendnek a megfordítását tűzte ki céljául a stratégia. Szó esett a közlekedésbiztonság alapvető elemeiről, a közlekedők szabályismeretéről és -követéséről, a járművek állapotáról, a mögöttes intézményrendszerről, illetve az infrastruktúráról. A közlekedési infrastruktúrával szemben az alapvető feltételek az önmagukat magyarázó utak, valamint a megbocsátó környezet kialakítása. Mivel a balesetek döntő többsége csomópontokban történik, az egyértelmű kialakítás a csomópontokban is kritikus. A legnagyobb kompromisszumokra a főutak esetében van szükség Budapesten, ahol az erős gépjármű-forgalom mellett, közösségi közlekedési funkciók, aktív mikromobilitási igények és megjelenések, mint egyéb közterületi funkciók. A főutak konfliktusainak kezelése mellett cél a lakó- és pihenő övezetek, korlátozott behajtási területek méretének megduplázása is, amely teret ad a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésnek.
A REALLOCATE projektben hasonló célkitűzések mentén két pilot projektet hajtanak végre Budapesten. Az egyiket épp a házigazda VIII. kerületben, ahol a londoni „egészséges utcák” és a barcelonai „szuperblokkok” koncepciójának keresztezésével szeretnének egy „egészséges szuperblokkot” létrehozni. A cél az aktív mobilitás növelése, a 15 perces város ötletének megvalósítása annak érdekében, hogy javuljon a levegőminőség, csökkenjen a zajterhelés, és minőségi, biztonságos és családbarát közösségi tereket használhassanak a városlakókhoz. Ennek keretében további mobilitási pontokat, fásítást, beavatkozásokat terveznek a taktikai urbanizmus eszköztárával. A másik pilot projekt a IV. kerületben valósul meg, ahol a Megyeri út és a Fóti út találkozásánál, egy szűken lehatárolt több olyan közlekedési problémát lehet azonosítani, amelyre a közterületek újraosztása választ adhat. Ilyen problémák a napon belül erősen differenciált forgalmi terhelés, a szabálytalan parkolás vagy a rendszeres és nagy arányú gyorshajtás, mindezek mellett egy iskola közelében. A projektben terveznek adatalapon előkészített forgalomcsillapítást és sebességkorlátozást, kerékpáros infrastruktúra fejlesztést, a kereszteződés sávjainak újraosztását, illetve a szabálytalan parkolás megszüntetését, és annak helyén, szinergiában egy másik európai uniós projekttel új funkciók kialakítását.
A szünet előtti utolsó előadást Vincze Tibor tartotta, a Szeged Pólus NKft. munkatársa, aki a szegedi belvárosi hídfő, Oskola utca és kapcsolódó rendezvények bemutatását hozta a résztvevők számára. Az előremutató projekt egy több évtizedes közlekedési konfliktus feloldásaként indul, és abból lett komplex városrehabilitációs projekt, fasor telepítéssel és járdaszélesítéssel. A korábban két irányú kerékpársávot irányhelyes megoldás váltotta fel a gépjárművek számára egyirányú utcában, így a kereszteződésekben kialakuló baleseti gócpontokat sikerült felszámolni. A projekt kiterjesztéseként kezelték a szintén balesetveszélyes belvárosi hídfő csomópontját is. A konfliktusok feloldását újító műszaki megoldásokkal, forgalmi modellezéssel és adatalapú döntéshozatallal támogatták. A projektből komplex kerékpáros hálózatfejlesztési csomag nőtt ki, amely a város más területeire is kiterjed. Az egyeztetési folyamatokat nehezíti a szakmát még mindig jellemzői sztereotípiák a kerékpározás kapcsán, de a Magyar Kerékpárosklub, illetve a tervzsűri be tudja hozni a kellő szakmaiságot ezekbe a projektekbe, ezekből Szeged eddig profitált. A nyilvánosság felé pedig az intenzív, egyértelmű és látványos kommunikáció előtt az érdekellentétek kezelésében.
A szünet után Batinkov Tamás, a Griffsoft Zrt. fejlesztési csoportvezetője mutatta be az Urbanalytics – AI alapú városi közlekedési monitorozó és szimulációs alkalmazás. A megoldással elérni kívánt célok, az interjúkkal is megerősítettek a tervezés során, a döntéselőkészítés támogatása, és hogy a beruházás ne haladja meg egy átlagos önkormányzati költségvetési lehetőségeit. A rendszer két rétegből áll össze, egy adatgyűjtő és feldolgozó oldalból, amely részei a felhőalapú adatkezelési infrastruktúra és mesterséges intelligenciát alkalmazó IoT szenzorok, valamint egy felhasználói felületből, amely adatokat a különböző vizualizációs megoldásokkal megjeleníthetővé teszi. Az eddigi pilotvárosok különböző felhasználási céllal kísérleteznek a megoldással, Balatonföldváron például turisztikai helyszínek látogatottságát mérik, míg Kistarcsán az átmenő forgalom, azon belül is a teherforgalom arányának monitorozása a cél. A későbbi tervek között közlekedési beavatkozások hatásának modellezése is szerepel.
Az utolsó esemény két előadójával a rendezvény visszakanyarodott a helyszínül szolgáló VIII. kerülethez. A A RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. részéről Zikkert Zoltán Forgalom, sebesség, utca címmel tartott előadást, amelyet öt utca három projektben való meghozatalának terveit mutatta be. A közterületmegújítási projektek átfogó célja a biztonságos és egészséges környezet kialakítása, aminek előfeltétele az átmenő forgalom megszüntetése, eltereléssel vagy más módhasználattal; ha mégis meg kell, hogy maradjon a forgalom, akkor annak a sebességét tervezik korlátozni. Az egészségesebb környezethez ajánlja a fásítást, de a közművek föld alatti kötöttségei nagyban meghatározzák a lehetőségeket, a Dankó utcában éppen ezért helyezik át a vízvezetéket. A tervezési folyamatban minden projekthelyen figyelembe veszik a környező intézmények szükségleteit, legyen az iskola vagy hajléktalanellátó, de szem előtt tartva a helyi vállalkozások igényeit is. Az úttest járdaszintbe emelése vagy rendszeres kiemelése az egyes projektek, sávhúzások, valamint a kereszteződések beszűkítését alkalmazzák, hogy egyértelműen legyen a prioritásváltás és a közlekedőket arra késztessék, hogy ráhangolódjanak egymás részvételére. Ezekkel az infrastrukturális kialakításokkal egyetemben szabályozási eszközökkel, tempo 30-as zóna kialakításával és ellenirányú kerékpározási felállításával is terveznek ösztönzést az aktív mobilitás használatára a projekteket befoglaló negyedekben.
A közterület- és várostervezési folyamatokat átszövő, használatból fakadó dilemmákat Biczók Péter előadásából ismerhették meg a jelenlévőket. A mobilitási lehetőségeink határozzák meg, hogy milyen módot választunk, a választásunk határozza meg hova megyünk, és így közvetve, hogy milyen befektetések valósulnak meg a városban, így végső soron módválasztásunkkal határozzuk meg a város szövetét. Ennek megfelelően Józsefvárosban el is kezdődött a járdák felszabadítása, illetve a gyalogos közlekedésbiztonság előtérbe helyezése. Akár pollerek, virágágyak kihelyezésével és felfestéssel is lehet teremteni azt a helyet, ahogy a gyalogos biztonságban érezheti magát. A vitás kérdésekben szükség van a szakmai konszenzusra ahhoz, hogy később a szabályozás utolérhesse a valóságot.
Az előadások után a résztvevők Rádai Dániel alpolgármester vezetésével helyszínbejárást tartottak Józsefvárosban, több az előadás említett projekthelyszínen, mint a Somogyi Béla utca, Kölcsey és Békési utcák, Bacsó Béla utca, Víg utca, József utca, Németh utca, Horváth Mihály tér és a Harminckettesek tere , ahol megismerhették a projektek szakmai részleteit és az előkészítési, megvalósítási folyamatok tapasztalatait is.
