Day: April 28, 2022

The Commission has announced the 100 EU cities that will participate in the EU Mission for 100 climate-neutral and smart cities by 2030, the so-called Cities Mission. The 100 cities come from all 27 Member States, with 12 additional cities coming from countries associated or with the potential of being associated to Horizon Europe, the EU’s research and innovation programme (2021-2027).

Our urban areas are home to 75% of EU citizens. Globally, urban areas consume over 65% of the world’s energy, accounting for more than 70% of CO2 emissions. It is therefore important that cities act as experimentation and innovation ecosystems to help all others in their transition to become climate-neutral by 2050.

Ursula von der Leyen, President of the Commission, said: “The green transition is making its way all over Europe right now. But there’s always a need for trailblazers, who set themselves even higher goals. These cities are showing us the way to a healthier future. We will support them on this! Let’s begin the work today.”

The Cities Mission will receive €360 million of Horizon Europe funding covering the period 2022-23, to start the innovation paths towards climate neutrality by 2030. The research and innovation actions will address clean mobility, energy efficiency and green urban planning, and offer the possibility to build joint initiatives and ramp up collaborations in synergies with other EU programmes.

Benefits for cities include tailor-made advice and assistance from a dedicated Mission Platform run by NetZeroCities, additional funding and financing opportunities and the possibility to join large innovation actions and pilot projects. The Mission also provides networking opportunities, exchange of best practices between cities and support to engage citizens in the mission.

Next steps

The Commission will invite the 100 selected cities to develop Climate City Contracts, which will include an overall plan for climate neutrality across all sectors such as energy, buildings, waste management and transport, together with related investment plans. This process will involve citizens, research organisations and the private sector. The clear and visible commitments made by the cities in the Climate City Contracts will enable them to engage with the EU, national and regional authorities – and most importantly with their own citizens to deliver on this ambitious objective.

Moreover, in light of the overwhelming interest from 377 cities to join the mission, the Commission is also putting in place support for cities that were not selected, including support through the Mission Platform and funding opportunities under the Cities Mission Work Programme of Horizon Europe.

Members of the College said:

Executive Vice-President Frans Timmermans, for the European Green Deal, said: “Cities are at the forefront of the fight against the climate crisis. Whether it’s greening urban spaces, tackling air pollution, reducing energy consumption in buildings, or advancing clean mobility solutions: cities are often the hub of the changes Europe needs to succeed in our transition to climate neutrality. My congratulations to the cities selected today, I look forward to the solutions you will develop to guide your inhabitants and businesses towards a greener future.”

Executive Vice-President Margrethe Vestager, for A Europe Fit for the Digital Age, said: “We need to speed up Europe’s transition to climate neutrality, to end our reliance on fossil fuels, and to deliver benefits such as cleaner air and lower energy bills for our citizens. It is great that so many cities will participate. We can support their ambition with our EU research and innovation budget. The Cities Mission has the potential to make a major contribution to our Green Deal and for Europe to become a climate neutral continent by 2050.” 

Mariya Gabriel, Commissioner for Innovation, Research, Culture, Education and Youth, said: “Horizon Europe Missions have a great potential to deliver the European Green Deal objectives, including European energy security. The selected cities represent a first step covering a wide geographical footprint. We want that concrete benefits reach all our regions and citizens, through innovation, empowering large and small cities with different levels of experience and capacities. I encourage all cities to reach out and work with all stakeholders, including of course their citizens, to achieve together our ambitious goals.”

Adina Vălean, Commissioner for transport, said: “In their quest to become smart and climate-neutral by 2030, the 100 EU cities announced today will be natural “test beds” for innovative integrated solutions to many of the issues facing our citizens today, including urban mobility. Drawing on our New Urban Mobility Framework, they have the tools to making interurban and urban mobility healthy and sustainable, for instance by doubling high-speed rail traffic and developing extra cycling infrastructure over the next 10 years, investing in safe bike lanes, and ensuring connectivity with rural and suburban areas so that commuters are given sustainable mobility options. I am sure they will succeed, and I encourage other cities across Europe to follow their lead.”

Virginijus Sinkevičius, Commissioner for Environment, Oceans and Fisheries said: “The Mission for climate-neutral and smart cities will help us deliver our environmental commitments on zero pollution, biodiversity and circular economy. Many of the selected cities have already shown their environmental credentials in our Green Capital, Green Leaf and Green City Accord initiatives by tackling air, noise and waste issues. These cities’ ambitions for climate and innovation, as well as the Mission’s wider research funding, will help make urban living greener, cleaner and healthier for European citizens.”

Background

The call closed on 31 January 2022. In a first step, independent experts evaluated each expression of interest. In a second step, the Commission applied additional criteria to ensure a geographical balance and a diverse group of cities in terms of size, impact and innovative ideas. Overall, 377 cities applied to be part of the cities mission. The 100 EU Cities chosen today represent 12% of the EU population.

The Commission launched the Mission for 100 climate-neutral and smart cities by 2030 in September 2021 with the adoption of a Communication on EU missions. This following the approval of the missions’ individual implementation plans in summer 2021. As well as the Cities Mission, there are four other EU missions covering global challenges in the areas of adaptation to climate change, restoring our ocean and waters, healthy soils and cancer. A dedicated Work Programme for Horizon Europe Missions was published on 15 December 2021.

Missions are a novelty of Horizon Europe and support Commission priorities, such as the European Green Deal, Europe fit for the Digital Age, Europe’s Beating Cancer Plan, An economy that works for people and the New European Bauhaus. For instance, Mission Climate is already a concrete element of the new Climate Adaptation Strategy, Mission Cancer of Europe’s Beating Cancer Plan and the Mission Soil is a flagship initiative of the Long-term Vision for the EU’s Rural Areas.

For more information

Factsheet ‘EU Cities Mission: Meet the Cities’

Q&A

Video

100 climate-neutral and smart cities by 2030

2022. április 20-21-én 15 magyar önkormányzati képviselő és közlekedési szakember látogatott el Brnóba (Csehország) a Magyar CIVINET és a CIVINET Česká a Slovenská republika (Cseh és Szlovák CIVINET) közös szervezésében. A kétnapos tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevő polgármesterek, alpolgármesterek, képviselők, valamint hivatali városfejlesztési és közlekedési szakemberek első kézből megtapasztalhassák, hogy egy Magyarországéhoz hasonló közép-európai kulturális környezetben lévő város milyen látványos eredményeket érhet el jól átgondolt város- és moilitástervezéssel és annak szisztematikus, bátor megvalósításával.

Az eseményt a cseh Közlekedéskutató Központ (CDV) munkatársai nyitották meg. Ezt követte Iva Rorečková, a brnói önkormányzat közlekedésfejlesztési koncepcióért és stratégiáért felelős osztályvezetőjének előadása, mely a Fenntartható Városi Mobilitási Tervről (SUMP) szólt. A terven 2014-ben kezdtek el dolgozni, majd 2018-ban fejezték be. Brno sok nemzetközi projektben (INTERREG, CIVITAS stb.) vett részt, melyek elősegítették a városi közlekedés fenntartható szemléletű tervezését és fejlesztését, hiszen a projekteken keresztül sok hasznos információhoz és kapcsolatokhoz jutottak hozzá. A SUMP tervezésekor fontos szempont volt, hogy egy olyan dokumentum keletkezzen, amely széles körben elfogadott, ezért elfogadását komoly társadalmasítási folyamat előzte meg. A terv a brnói agglomerációt magába foglaló térség (Brno Metropolitan Oblast, BMO) egészét érinti, mely 167 települést és mintegy 600.000 lakost jelent. A SUMP víziója, hogy 2050-re széleskörű módváltás következzen be a közlekedésben. Ennek részeként a kerékpáros és a gyalogos közlekedés részarányát is növelni szeretnék a városban. A víziót elősegítve minden évben akciótervet készítenek   a SUMP-on belül.

• 

• 

• 

Ezt követően Petr Šašinka, az önkormányzat Stratégiai Fejlesztési és Együttműködési Osztály vezetője adott elő a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájáról (ITS). Ennek az Európai Uniós eszköznek a lényege, hogy a városi projektek tevékenységeit és pénzügyeit koordináltan, integráltan tervezzék meg. A brnói funkcionális városi térségben a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban 125 projektet támogattak mintegy 10 milliárd cseh korona értékben. A projektek közel egyharmada Brnón kívül valósult meg. Kiemelt célja volt továbbá a környék szakembereinek összekapcsolása is. Az új, 21+ stratégia célkitűzése, hogy a brnói nagyvárosi térség fenntartható és kiegyensúlyozott legyen, valamint kellemes és virágzó lakhellyé fejlődjön.

Az előadássorozatot Jan Seitl, a Brnói Közösségi Közlekedésszolgáltató üzemeltetési igazgatója zárta. Beszédében a brnói közösségi közlekedésről adott átfogó képet. A város közösségi közlekedése 11 villamos-, 12 trolibusz- és 57 autóbuszvonalból és egy hajójáratból áll. Míg a férőhelyszámot tekintve az utasok kétharmada elektromos meghajtású járművön (troli és villamos) utazik, ha a viszonylatok hosszát nézzük, az autóbusz teszi ki a közlekedés nagyrészét. A közösségi közlekedés alaphálózatát a villamosvonalak rendszere képezi, ezt egészítik ki a trolibusz- és autóbuszvonalak a kisebb forgalmú irányokban. Ezt a stratégiát a folyamatban lévő és a jövőbeni fejlesztések során is következetesen alkalmazzák, a nagyobb forgalmat vonzó új létesítményekhez automatikusan a villamoshálózat bővítését is megtervezik.

• 

• 

Az első napot egy helyszíni bejárás zárta a Komin troligarázsban. A közlekedési szolgáltató jóvoltából különvillamos szállította a kollégákat, ahol a műszaki és üzemeltetési folyamatokba lehetett betekintést nyerni. A közlekedési szolgáltató célja, hogy minél hatékonyabban és olcsóbban tudják bővíteni a trolibuszok számát a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva, törekedve az önjáró üzemmód kibővíthetőségére is.

• 

• 

• 

• 

A második nap egy sétával kezdődött, melyet Michal Bojgart vezetett a CDV-től. A séta során a résztvevők megtapasztalhatták, hogy hogyan működik egy város, melynek a teljes történelmi magja forgalomcsillapított. A belvárosban a közlekedésben a gyaloglás mellett egyértelműen a közösségi közlekedés, és azon belül is a villamosok dominálnak. A történelmi városmagba, melynek területét egy körgyűrű övezi, csak a közösségi közlekedés járművei, illetve behajtási engedéllyel rendelkező áruszállító járművek és az ott lakók gépkocsijai hajthatnak be. Az autóval érkezők a körgyűrű mentén elhelyezkedő kisebb parkolóterületeken és mélygarázsokban/parkolóházakban tudják letenni járműveiket. A másfél óra alatt kevés kerékpárost láthattak a résztvevők, melynek magyarázata, hogy Brno nem egy kifejezetten kerékpárbarát város, de ezen a jövőben szeretnének javítani. Jelenleg a kerékpárutak főleg rekreációs célokat szolgálnak (erdőben épített utakkal stb.).

A szakmai tudnivalók mellett a résztvevők megcsodálhatták a főbb turisztikai látványosságokat is.

• 

• 

• 

• 

• 

A délelőttöt a Dél-Morva Régió Integrált Közlekedésszervező irodájában folytatták a résztvevők, ahol Květoslav Havlik, a cég igazgatóhelyettese tartott előadást. Mivel Magyarországon a közlekedés szervezésében a régiók szerepe minimális, az előadást a távolsági közlekedés történelmi aspektusával kezdte. A mai régiókat 2001-ben alakították ki, előtte a közlekedés kevésbé volt integrált. A régiók úgy kerültek kialakításra, hogy mindegyik körülbelül egymillió lakost foglaljon magába, és hamar megkapták azokat a jogkörüket, amelyek lehetővé tették, hogy megszervezzék a közösségi közlekedést. Így ma már minden régiónak van egy szervezete, amely a hálózatokért, menetrendekért, a díjtermékpalettáért, a regionális buszok és vonatok egy részének az irányításáért, és az elektronikus utastájékoztatásért felel. A közlekedésszervező-iroda az érintett önkormányzatok, a régió és az állam közösségi közlekedéssel kapcsolatos hatásköreit egységes rendszerben gyakorolja, így az utasok számára mind tarifálisan, mind színvonalban egységes szolgáltatás jelenik meg. Ez jelentős különbség a hazai rendszerhez képest, és komoly vonzerő az ingázók és eseti utasok számára is.

• 

• 

• 

Brno – a fizikai közelsége miatt is – mindig is közelebb állt Bécshez, mint Prágához. Ezt mutatja az is, hogy az első vonat Bécsből érkezett meg a városba 1839-ben, a vasútállomás mostani helyére. Az állomás kapacitása azonban már nem bírja a jelenlegi forgalmat, ezért egy kilométrrel arrébb szeretnék helyezni. Az áthelyezésről nagyon sok vita zajlik: mintegy. a lakosság fele támogatja a koncepciót, a másik fele azonban szeretné, ha az eredeti helyén maradna az állomás. Az új vasútállomás 3D-s modelljét mutatta meg Martin Všetečka, a Főépítész Iroda Közlekedési Osztályának vezetője.

A tanulmányút a CIVITAS ELEVATE Activity Fund jóvoltából valósulhatott meg.

Eredetileg megjelent a Mobilissimus honlapján.

Korábbi cikkek:

Beszámoló a korábbi Magyar CIVINET tanulmányútról

Urban Mobility Days 2022 will be held on 20-22 September in the city of Brno, Czech Republic.

Following in the footsteps of previous successful conferences, this year’s theme is “Moving people and goods more sustainably”. More than 70% of Europeans live in cities, and urban areas account for around 23% of the EU’s GHG transport emissions. If we are to achieve ambitious climate targets, transforming urban mobility will be critical.

Across two days, policymakers, local authorities, academics, NGOs, urban transport practitioners, and urban planners convene to traverse the length and depth of sustainable urban mobility, examining the challenges and solutions at hand.

The conference is being organised together with the Czech Presidency of the Council of the EU.

Click here for more information.

Source: European Commission