Forgalom mérése és elemzése: CIVINET találkozó Székesfehérváron
A Magyar CIVINET Forgalom mérése és elemzése címmel rendezte meg legutóbbi szakmai találkozóját 2024. június 26-án Székesfehérváron, a Griffsoft támogatásával, a házigazda pedig Székesfehérvár Megyei Jogú Város volt.
Az eseményt Gertheis Antal, a Magyar CIVINET titkársági feladatait is ellátó Mobilissimus ügyvezetője vezette fel a Magyar CIVINET tevékenységeinek bemutatásával.
Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere, a Magyar CIVINET elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, és beszámolt a város aktuális közlekedési kihívásairól és az azokra válaszul megvalósított fejlesztésekről. Az elmúlt öt évben a közútfejlesztések mellett 30 km kerékpárút is épült a városban, és a tervek már megvannak a BuBa (Budapest–Balaton kerékpárútvonal) városon belüli szakaszára is. A közösségi közlekedés tekintetében is fontos lépéseket tett a város: a helyi autóbusz-hálózatot lépésről lépésre újítják meg az egyes városrészek összekötése és új kertvárosi részek feltárása érdekében. A diákok havi bérlete egy vonaljegy áráért vásárolható meg, amivel sikerült csaknem háromszorosára emelni az eladott bérletek számát, így alternatívát adva a „mamataxival” szemben. Dolgoznak a szolgáltató Volánbusszal a helyi és helyközi járatok összehangolásán is. Az intermodális csomópont megvalósításához a tervek rendelkezésre állnak, de a forrás hiányzik.
Ebbe a közlekedési helyzetképbe részleteiben illesztette be a kerékpársávok kialakításainak kihívásait és megoldási módjait Nagy Zsolt, a polgármesteri hivatal Közlekedési osztályának vezetője. A kerékpáros fejlesztések célja a hálózat bővítése és a biztonság növelése. A fejlesztések egy átfogó kerékpárforgalmi hálózati terv mentén valósulnak meg; a kerékpárforgalmi létesítmények mellett elkészült majd’ 1000 db kerékpártámasz is. A tervezési program során figyelembe vett szempontok elsősorban a kerékpárosok igényei, a zöldfelületek megőrzése vagy lehetséges kialakítása, valamint természetesen meghatározó a közműhálózati rendszer. Egyes esetekben teljes keresztmetszeti átalakítást igényelt a feladat, más esetekben pedig kreatív és egyedi megoldások kellettek ahhoz, hogy a meglévő fasort, értékes lombos fákat a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztonsága mellett őrizzenek meg. Az ikonikus Várkörúton a két forgalmi sávot elválasztó emelt fasort telepítettek, és kerékpársávokat alakítottak ki a két forgalmi sáv mellett, valamint 30 km/h-ás sebességkorlátozást vezettek be. Az átalakítások óta nem tudnak balesetről beszámolni az érintett szakaszon.
Második előadásában Nagy Zsolt a városi önkormányzat szemszögéből mutatta be a forgalom mérésben és elemzésében újonnan rendelkezésre álló eszközök jelentőségét. Röviden bemutatta a korábbi forgalommérési eljárásokat, amelyek jellemzően kézi számlálásra alapultak, illetve kiemelte a város sajátosságait a forgalom lefolyásának tekintetében. Az új, innovatív forgalomszámlálási és adatelemzési rendszerek, amelyeket alkalmaznak, három különböző technológián alapulnak:
- Lidar rendszer: több forgalmi sáv egyidejű forgalomszámlálására alkalmas. A jelzőlámparendszer online megjelenítési felületébe integrálva jelennek meg, és első sorban a jelzőlámpás tervezéshez használják fel őket.
- Urban Analytics: csomóponton belüli és csomópontok közötti járműmozgások azonosítása, számlálása és elemzése, járműkategóriák szerinti bontásban, az adatok megjelenítésére saját kezelőfelülettel. Fejlesztés alatt.
- Visible Crossing: SafeXone kiemelt biztonságú gyalogátkelőhelyek, amelyek gyalogos- és gépjárműforgalmat is mérnek a láthatósági funkciók mellett, illetve akár olyan adat is kinyerhető belőlük, hogy hány gépjárművezető nem állt meg a gyalogátkelőhelynél az átkelni kívánó gyalogos megjelenése ellenére.
Az új technológiák megtakarítják a forgalomfelvételek magas élőmunkaerő szükségletét, és nem csak egy pillanatkép felvételére alkalmasak, hanem folytonos adatszolgáltatásra is, azonban jelenleg kihívást jelent ilyen mennyiségű adat feldolgozása és hasznosítása az önkormányzaton belül.
A Griffsoft Zrt. fejlesztési csoportvezetője, Batinkov Tamás részletesebben is bemutatta az Urban Analytics rendszert, melynek a kifejlesztésével a cég célja az, hogy egy városi közlekedést monitorozó, mesterséges intelligenciával támogatott és szimulációra is képes rendszert alkossanak meg, amely megfizethető áron támogatja a döntéselőkészítést és döntéshozatalt az önkormányzatok számára. A rendszer képes az objektumok detektálására, osztályozására és kategorizálására. A kamerás szenzorok képeit helyben dolgozzák fel a nanoszámítógépek, amelyek a felhőbe már aggregált és GDPR-kompatibilis adathalmazt töltenek fel. Több helyszínen folynak pilot projektek az országban, a legújabbat pedig Budapesten fogják indítani 9 szenzor kihelyezésével a főváros különböző csomópontjaiban. Az adatok megjelenítését és elemzését biztosító dashboard felületen helyszínek közötti bontásban vagy együttesen is láthatók a forgalmi adatok, járműkategóriánkénti megoszlásban, grafikonokkal. A felvett adatok szolgáltatják az alapot az Urban Analytics modellezési megoldásaihoz. A makroszimulációk gravitációs modelleken alapulnak, amelyek kibocsátások és vonzások alapján generálják a szimulációs adatokat, míg a mikroszimulációk kisebb léptékű beavatkozások hatásait vizsgálják. A rendszer integrálhat más adatokat is, mint például háztartásfelvételek, zónaadatok és népszámlálási adatok.
Knezevics Viktor a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója a szegedi szenzoros utasszámlálás tapasztalatairól számolt be. A városban a szenzoros utasszámlálás a SASMob projekt részeként indult a fenntartható közlekedési módok előtérbe helyezésére. A fix mérési pontok az Algyői úton és a Belvárosi hídon találhatók. A rögzített mérőeszközök mellett 60 közösségi közlekedési járművet szereltek fel szenzoros mérőkkel, amelyek lehetővé teszik az utasok számának nyomon követését. Az adatkinyerés Power BI használatával történik, a dedikált MS Azure tárhelyre öt perces blokkokban kerülnek fel az aktuális számok. Ezek az adatok publikusak és elérhetők Szeged város honlapján és havi szintű közlekedési kiadványok is készülnek belőlük magyar és angol nyelven. A szenzorok pontosságát időről időre kézi méréssel ellenőrzik, jelenleg 85-90%-os pontossággal üzemelnek. A közösségi közlekedés forgalmának nyomon követésére a városvezetés a jegyeladási adatokat is felhasználja, ezzel kiegészítve használja a szenzoros adatokat a hálózat és az üzemeltetés optimalizálására.
Szegeden nemrégiben bővítették a fizetőparkolók övezetét és a területbővítéssel járó többlet ellenőrzési feladatok kezelésére elkezdtek kísérletezni a rolleres parkolásellenőrzéssel. Az ellenőrök számára biztosítják a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőfelszereléseket és a láthatóságukat javító kiegészítőket, és mostanra már magabiztosan használják a rolleres parkolásellenőrzés eszközeit. Az innovatív megoldással az ellenőrök ugyanannyi idő alatt közel négyszer akkora területet tudnak lefedni, a jogosultságellenőrzéshez használt okostelefonos kamerakép-elemzés pedig több, mint 98%-os pontossággal képes azonosítani a rendszámokat.
A BKK Budapesti Közlekedési Központ forgalomszámlálási és adatelemzési munkájáról Márku Martin senior adatelemző számolt be az utolsó szakmai előadásban. A BKK-ban 2021-ben jött létre egy Adatközpont, amely első sorban a stratégiai tervezéshez, az infrastruktúrafejlesztéshez és a külső kommunikáció számára szolgáltat adatokat. 2021 előtt, a közösségi közlekedést leszámítva, javarészt kézi számlálásokra lehetett csak hagyatkozni a főváros esetében, de mostanra ezeket javarészt sikerült kiváltani, és a kézi számlálás lett a műszeres és automatizált számlálás kiegészítője. A BKK-nál is folyamatosan kísérleteznek a technológiai újításokkal, mint a DataFromSky kamerakép-elemző szoftvere. A Google-lel partnerségben pedig a térképes szolgáltató forgalmi adatai alapján a jelzőlámparendszer további optimalizálását tűzték ki. A kerékpáros forgalom becslésére kialakított modell előzetes mérések és fix mérési pontok összehasonlításával 99,5%-os pontossággal becsüli meg a kerékpáros forgalmat olyan helyeken is, ahol nincs folyamatos mérési lehetőség.
A résztvevők Nagy Zsolt vezetésével sétát tettek Székesfehérvár belvárosában, ahol megtekintették az előadásokban bemutatott forgalomszámlálási eszközöket, valamint egyes kerékpáros fejlesztéseket is.
Ezt követően az Ikarus autóbuszgyárban tettek látogatást a közlekedési szakemberek és városi döntéshozók, ahol az Ikarus Zrt. és kínai partnere, a Greenway Kft. képviselői köszöntötték a CIVINET közösség tagjait. Az Ikarus rövid bemutatkozó előadásából kiderült, hogyan bővítik a vasszerkezeti gyártási portfóliót az üzemben vasútikocsialváz- és tehergépjárműfelépítmény-gyártással a buszgyártási kompetenciákra építve. A vállalat aktuális modelljei a teljesen elektromos hajtású, 12 méteres 120E szóló és a 8,5 méteres Ikarus 80E midi autóbusz, de további modellek kifejlesztésén is dolgoznak. A buszok több magyarországi városban, Kaposváron, Budapesten és természetesen Székesfehérváron is, valamint Németországban és Romániában is futnak már, de látogatásunkkor éppen lengyel megrendelésre készültek járművek az üzemben. A járművek fejlett technológiával rendelkeznek, beleértve az elalvás-figyelőt, holttérfigyelőt és sávkövetést, valamint visszakanyarodva a rendezvény tematikájához megrendelhetők automatikus kamerás vagy infravörös technológián alapuló utasszámlálási eszközökkel is. A fő alkatrészek helyben készülnek, de a hajtáslánc kínai gyártmányú, és számos európai gyártású alkatrészt is felhasználnak.
