Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása
A Magyar CIVINET Forgalomcsillapítás és közterületek újraosztása témában rendezett szakmai találkozót 2024. február 15-én Budapesten, a Griffsoft támogatásával, a házigazda pedig Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata volt, a H13 Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér közreműködésével.
Az esemény Gertheis Antal, a Mobilissimus ügyvezetőjének köszöntőjével, és a Magyar CIVINET bemutatásával kezdődött. Ezt követően Pikó András polgármester, a Józsefvárosi Önkormányzat vezetője nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntőjében megosztotta büszkeségét, hogy a rendezvény a Józsefváros társszervezésében valósulhatott meg. Úgy véli, munkájuk a lakhatás, a magas szintű közösségi szolgáltatások, a zöldítés és az igazságosabb közlekedés területén figyelmet érdemel. A városi mobilitással kapcsolatos vita Józsefvárosban elkezdődött, az önkormányzat megtette az első fontos lépést az új parkolási renddel, amely elkezdte a túlhasználat felszámolását.
A józsefvárosi forgalomcsillapítási és az utcák élhetőségét javító projektekről részletesebben számolt be Rádai Dániel alpolgármester „Az utca az új tér” című előadásában. A Józsefvárosi Önkormányzat kiadta Mobilitási Chartáját, amelyben állást foglal a fenntarthatóság és „gyengébb közlekedők biztonsága”, a kerékpárhálózat fejlesztése, forráshiány esetén a fejlesztések akár ideiglenes megvalósítása és a közterületi parkolás lépésenkénti ésszerűsítése mellett. Ezen elvek mentén több projektről is beszámolt, amelyek között szerepeltek nagyberuházások, amelyeket sikerült az eredeti terveknél több zöldítéssel megvalósítani, közösségi tervezésben megvalósuló projektek, és kisebb, pilot jelleggel megvalósult beavatkozások is. A forgalomcsillapítás és parkolás racionalizálása mellett – jelentős változások álltak be a lakossági parkolási engedélyek számában – a kerület hangsúlyt fektet a mobilitási alternatívák fejlesztésére: a BKK-val együttműködve új trolibuszos kapcsolat valósult meg a kerületben, illetve minden fejlesztésben vizsgálják, és ha lehetséges, megvalósítják a kerékpáros infrastruktúra bővítését, a mikromobilitási eszközök tárolását mobilitási pontokkal segítik.
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. két kollégája folytatta az előadások sorát, Borboláné Kovács Gabriella a főváros közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját, míg Szőke László a REALLOCATE Horizon Europe projektet mutatta be. Budapest közúti biztonsága kapcsán a baleseti statisztikák romló tendenciáról számolnak be, ennek a trendnek a megfordítását tűzte ki céljául a stratégia. Szó esett a közlekedésbiztonság alapvető elemeiről, a közlekedők szabályismeretéről és -követéséről, a járművek állapotáról, a mögöttes intézményrendszerről, illetve az infrastruktúráról. A közlekedési infrastruktúrával szembeni alapvető feltétel az önmagukat magyarázó utak, illetve a megbocsátó környezet kialakítása. Mivel a balesetek döntő többsége csomópontokban történik, az egyértelmű kialakítás a csomópontokban is kritikus. A legnagyobb kompromisszumokra a főutak esetében van szükség Budapesten, ahol az erős gépjármű-forgalom mellett, közösségi közlekedési funkciók, aktív és mikromobilitási igények ugyanúgy megjelennek, mint egyéb közterületi funkciók. A főutak konfliktusainak kezelése mellett cél a lakó- és pihenő övezetek, korlátozott behajtási területek méretének megduplázása is, amely teret ad a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésnek.
A REALLOCATE projektben hasonló célkitűzések mentén két pilot projektet hajtanak végre Budapesten. Az egyiket épp a házigazda VIII. kerületben, ahol a londoni „egészséges utcák” és a barcelonai „szuperblokkok” koncepciójának keresztezésével szeretnének egy „egészséges szuperblokkot” létrehozni. A cél az aktív mobilitás növelése, a 15 perces város ötletének megvalósítása annak érdekében, hogy javuljon a levegőminőség, csökkenjen a zajterhelés, és minőségi, biztonságos és családbarát közösségi tereket használhassanak a városlakók. Ennek keretében további mobilitási pontokat, fásítást, beavatkozásokat terveznek a taktikai urbanizmus eszköztárával. A másik pilot projekt a IV. kerületben valósul meg, ahol a Megyeri út és a Fóti út találkozásánál, egy szűken lehatárolt területen több olyan közlekedési problémát lehet azonosítani, amelyekre a közterületek újraosztása választ adhat. Ilyen problémák a napon belül erősen differenciált forgalmi terhelés, a szabálytalan parkolás vagy a rendszeres és nagy arányú gyorshajtás, mindezek ráadásul egy iskola közelében. A projektben terveznek adatalapon előkészített forgalomcsillapítást és sebesség korlátozást, kerékpáros infrastruktúra fejlesztést, a kereszteződés sávjainak újraosztását, illetve a szabálytalan parkolás megszüntetését, és annak helyén, szinergiában egy másik európai uniós projekttel új funkciók kialakítását.
A szünet előtti utolsó előadást Vincze Tibor tartotta, a Szeged Pólus NKft. munkatársa, aki a szegedi belvárosi hídfő, Oskola utca és kapcsolódó beavatkozások bemutatását hozta a résztvevők számára. Az előremutató projekt egy több évtizedes közlekedési konfliktus feloldásaként indult, és abból lett komplex városrehabilitációs projekt, fasor telepítéssel és járdaszélesítéssel. A korábban két irányú kerékpársávot irányhelyes megoldás váltotta fel a gépjárművek számára egyirányú utcában, így a kereszteződésekben kialakuló baleseti gócpontokat sikerült felszámolni. A projekt kiterjesztéseként kezelték a szintén balesetveszélyes belvárosi hídfő csomópontját is. A konfliktusok feloldását újító műszaki megoldásokkal, forgalmi modellezéssel és adatalapú döntéshozatallal támogatták. A projektből komplex kerékpáros hálózatfejlesztési csomag nőtt ki, amely a város más területeire is kiterjed. Az egyeztetési folyamatokat nehezíti a szakmát még mindig jellemzői sztereotípiák a kerékpározás kapcsán, de a Magyar Kerékpárosklub, illetve a tervzsűri be tudja hozni a kellő szakmaiságot ezekbe a projektekbe, ezekből Szeged eddig profitált. A nyilvánosság felé pedig az intenzív, egyértelmű és látványos kommunikáció segített az érdekellentétek kezelésében.
A szünet után Batinkov Tamás, a Griffsoft Zrt. fejlesztési csoportvezetője mutatta be az Urbanalytics – AI alapú városi közlekedés monitorozó és szimulációs alkalmazást. A megoldással elérni kívánt célok, amelyeket interjúkkal is megerősítettek a tervezés során, a döntéselőkészítés támogatása, és hogy a beruházás ne haladja meg egy átlagos önkormányzat költségvetési lehetőségeit. A rendszer két rétegből áll össze, egy adatgyűjtő és feldolgozó oldalból, amelynek részei a felhőalapú adatkezelési infrastruktúra és mesterséges intelligenciát alkalmazó IoT szenzorok, valamint egy felhasználói felületből, amely az adatokat különböző vizualizációs megoldásokkal megjeleníthetővé teszi. Az eddigi pilotvárosok különböző felhasználási céllal kísérleteznek a megoldással, Balatonföldváron például turisztikai helyszínek látogatottságát mérik, míg Kistarcsán kifejezetten az átmenő forgalom, azon belül is a teherforgalom arányának monitorozása a cél. A későbbi tervek között közlekedési beavatkozások hatásának modellezése is szerepel.
Az esemény utolsó két előadójával a rendezvény visszakanyarodott a helyszínül szolgáló VIII. kerülethez. A RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. részéről Zikkert Zoltán Forgalom, sebesség, utcakép címmel tartott előadást, amelyben öt utca három projektben történő megújításának terveit mutatta be. A közterületmegújítási projektek átfogó célja az biztonságos és egészséges környezet kialakítása, aminek előfeltétele az átmenő forgalom megszüntetése, eltereléssel vagy más módhasználat választással; ha mégis meg kell, hogy maradjon a forgalom, akkor annak a sebességét tervezik korlátozni. Az egészségesebb környezethez hozzájárulna a fásítás, de a közművek föld alatti kötöttségei nagyban meghatározzák a lehetőségeket, a Dankó utcában éppen ezért helyezik át a vízvezetéket. A tervezési folyamatban minden projekthelyszínen figyelembe veszik a környező intézmények szükségleteit, legyen az iskola vagy hajléktalanellátó, de szem előtt tartják a helyi vállalkozások igényeit is a rakodóhelyek kialakításával. A forgalomcsillapítás eszközeiként az úttest járdaszintbe emelését vagy rendszeres kiemelést használják az egyes projektekben, sávelhúzásokat, illetve a kereszteződések beszűkítését alkalmazzák, hogy egyértelmű legyen a prioritásváltás és a közlekedőket arra késztessék, hogy ráhangolódjanak egymás jelenlétére. Ezekkel az infrastrukturális kialakításokkal egyetemben szabályozási eszközökkel, tempo 30-as zóna kialakításával és ellenirányú kerékpározás lehetővé tételével is terveznek ösztönözni az aktív mobilitás használatára a projekteket befoglaló negyedekben.
A közterület- és várostervezési folyamatokat átszövő, használatból fakadó dilemmákat Biczók Péter előadásából ismerhették meg a jelenlévők. A mobilitási lehetőségeink meghatározzák, hogy milyen módot választunk, a módválasztásunk meghatározza hova megyünk, és így közvetve, hogy milyen befektetések valósulnak meg a városban, így végső soron módválasztásunkkal meghatározzuk a város szövetét. Ennek megfelelően Józsefvárosban el is kezdődött a járdák felszabadítása, illetve a gyalogos közlekedésbiztonság előtérbe helyezése. Akár pollerek, virágágyak kihelyezésével és felfestéssel is meg lehet teremteni azt a helyet, ahogy a gyalogos biztonságban érezheti magát. A vitás kérdésekben szükség van a szakmai konszenzusra ahhoz, hogy később a szabályozás utolérhesse a valóságot.
Az előadások után a résztvevők Rádai Dániel alpolgármester vezetésével helyszínbejárást tartottak Józsefvárosban, több az előadásokban említett projekthelyszínen, mint a Somogyi Béla utca, Kölcsey és Békési utcák, Bacsó Béla utca, Víg utca, József utca, Németh utca, Horváth Mihály tér és a Harminckettesek tere, ahol megismerhették a projektek szakmai részleteit és az előkészítési, megvalósítási folyamatok tapasztalatait is.
