fenntartható városi mobilitási tervezés

Szófia önkormányzata 2022 decemberében 50 millió eurós hitelről állapodott meg az Európai Beruházási Bankkal (EBB). Szófia a hitelt városfejlesztési projektjeinek beruházási programjára fogja felhasználni . Ez magában foglalja a bolgár főváros Fenntartható Városi Mobilitási Tervének (SUMP) hatókörébe tartozó projekteket, beleértve a települési utak felújítását, valamint a villamosokba, kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásokat.

Különös hangsúlyt fektetnek a gyalogos infrastruktúrára a lakosok, különösen a mozgáskorlátozottak mindennapi életének javítása érdekében.

Yordanka Fandakova , Szófia polgármestere kijelentette: „Létrehoztunk egy speciális programot járdák építésére és felújítására, amelyet Szófia minden részén meg kívánunk újítani. Ez az egyik legfontosabb beruházás a környékünkön, és lehetővé teszi számunkra, hogy több mint tízszeresére növeljük a járdafelújítási erőfeszítéseket. Végső soron azt a célunkat tűztük ki célul, hogy a városon belüli rövid távolságok megtételét mindenki számára kellemesebbé, valamint kényelmesebbé, biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tegyük a babakocsis anyák és a fogyatékkal élők számára. A gyalogos forgalom ösztönzése a levegőminőség javítása szempontjából is fontos.”

Az EIB Szófia hosszú távú partnere, és olyan mobilitási projekteket támogatott, mint például a metró fejlesztése, a tömegközlekedési flotta felújítása és a városi utak felújítása. A bank projekt előkészítési és kivitelezési tanácsadást is nyújt.

Link: Link az eredeti cikkhez

A 2022-es év egy év hullámvasútja volt; éghajlatunk gyorsabban változik, mint azt valaha is gondoltuk volna, és Oroszország Ukrajna elleni inváziója megmutatta kontinensünk törékenységét és határozott, határozott fellépés szükségességét, miközben a fenyegető pénzügyi bizonytalanságok előre nem látható nyomást okoznak.

Ebben az összefüggésben a városok vezethetnek – és kell is – élen járniuk a közlekedés szén-dioxid-mentesítésében és olyan környezet kialakításában, amely a lakosságot a középpontba helyezi. Valójában a városok olyan inspiráló lépéseket tettek, amelyek átalakították mobilitási rendszereik működését, az aktív utazásra, a tömegközlekedésre és a megosztott mobilitásra összpontosítva. A 15 perces városkoncepció ennek a központi eleme volt, és a városi mobilitás tervezését rohamosan vitte, a nagy fővárosok és a kisebb városok új közlekedéstervezési technikákat vezettek be a forgalom szabályozása és a városok élhetőbbé tétele érdekében. A kihívás most erre a lendületre épít, hogy elérje a városok által kitűzött ambiciózus klímasemlegességi célokat.

A POLIS hálózat éves brüsszeli konferenciáján, 30. november 1-án és december 2022-jén Frans Timmermans európai alelnök, Carlos Moreno professzor, a 15 perces város koncepció kidolgozója, valamint vezető mobilitási döntéshozók Londonból, Párizsból, Barcelonából, Brüsszelből és Reggio Emilia megvitatta, hogy a városoknak mit kell tenniük az elkövetkező években, hogy a leghatékonyabb, leginkluzívabb és legfenntarthatóbb módon elérjék ambiciózus éghajlati céljaikat, valamint a torlódásokkal, levegőminőséggel, közúti biztonsággal és a modális váltással kapcsolatos céljaikat. „Optimista vagyok, mert jobban tisztában vagyunk a városi terek problémáival, és ezek teljes ismeretében tudunk cselekedni. Érzem a változás iránti valódi vágyat, amely mind a politikusok, mind a polgárok részéről érkezik. A jelenlegi dinamika határozottan ökológiai, és a jólétre és a mindennapi életminőségre irányul” – mondta Moreno. Moreno a Sorbonne Egyetem IAE „Vállalkozás, terület, innováció” tanszékének tudományos igazgatója. Nemzetközileg elismert és innovatív megközelítése a modern városi kérdésekhez kapcsolódó úttörő koncepciók kidolgozásához vezetett, mint például a „Human Smart City”, a „15-minute City” és a „30-minute Territory”.

Míg a 15 perces város meghódította a várostervezés világát, helyi, országos és nemzetközi vezetőink a következő évtizedre is tekintenek, és arra, hogyan alakítsanak ki érdemi, tartós politikákat, amelyek biztosítják, hogy a pályán maradjunk éghajlati céljaink elérésében. „15 év az, amit az éghajlati válság megoldása során tekintünk; ez egyáltalán nem időszerű! 15 év hosszú időnek tűnik, de valójában egy szempillantás. Az európai városok kulcsfontosságú partnereink abban az átalakulásban, amelyre szükségünk van a Green Deal célkitűzéseinek eléréséhez” – mondta Timmermans, aki azért lépett színpadra, hogy ösztönözze a küldötteket a fenntartható mobilitási ambícióik megvalósítására. „Növekedhetünk, ha másként fejlődünk. Többet tudunk lépni, ha áthelyezzük a felelősséget. A városok azok a helyek, ahol sok probléma találkozik, és ahol megoldásokat találnak. Van ok az óvatosságra, de nem pesszimistának. Csábító lehet egyfajta nosztalgiába bújni, és 15 percre megnyugvást nyújthat. De ez nem hoz ki minket abból a helyzetből, amelyben most vagyunk. Meg kell ragadnunk a jövő lehetőségeit.”

A panellisták megvitatták, hogy a városok és régiók hogyan kezelik az átmenetet, és hogyan alakítják át intézményi kereteiket annak a közlekedési átalakulásnak a kezelésére, amelyen keresztülmenünk, tekintettel az elérendő társadalmi célokra. A spanyol város, Barcelona az egyik példa arra, hogy a 15 perces város úttörője a szuperblokk koncepciója révén. A szuperblokk olyan városi terület, amelyet főútvonalak határolnak; a szupertömbön belül a helyi úthálózat, ha van, csak a helyi igényeket szolgálja ki, a belső utcák a környék közterei, széles körben elterjedt gyalogos forgalom és átfogó forgalomcsillapítás. Barcelona számára a lépés kifizetődő volt, mivel a város ütemben halad a klímasemlegesség felé, szuperblokkjai pedig a városi hozzáférési szabályzat mintájává váltak szerte a világon. Janet Sanz, Barcelona mobilitásért felelős alpolgármestere csatlakozott egy brüsszeli testülethez, hogy ösztönözze társait, hogy folytassák és gyorsítsák fel a jelenlegi fellépést, felhívva a figyelmet az önkormányzatok fontosságára az éghajlatváltozással kapcsolatos vezető szerepben. „Ez a következő 15 év meghatározó a bolygó és városaink jövője szempontjából. És most kezdtük el ezt az átalakulást. Kitartónak kell lennünk, mert bár mi vagyunk a legkisebb közigazgatás, mi vagyunk azok, akik gyorsabban cselekszünk” – szögezte le.

Brüsszel is élen járt a cselekvésben. 2030-ra Brüsszel célja, hogy 40%-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. A Brussels SmartMove a régió „Good Move” mobilitási tervének része, amelynek célja a csúcsforgalom mintegy 30%-os csökkentése. Ezenkívül 2022 szeptemberétől a belga fővárosban az ingázók számára ingyenessé vált a parkoló és ride parkolók (P+R) használata. Továbbá a Cycloparking , a brüsszeli agglomerációban található biztonságos kerékpártárolók hálózatának előfizetési költségei 75%-kal csökkennek, ezáltal ösztönözve az ingázókat arra, hogy ne autóval menjenek be a városba. Elke van den Brandt, Brüsszel mobilitásért felelős minisztere a panelhez szólva elmondta: „A mobilitás olyan kompetencia, amely politikai bátorságot igényel. Európa-szerte a mobilitási változások előmozdítói vezetik azt a kihívásokkal teli küzdelmet, hogy városainkat és régióinkat hatékonyabbá, kellemesebbé és mindenekelőtt egészségesebbé tegyék az emberek és a környezetünk számára.”

A csatorna mentén London is fokozza a közlekedés szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítéseit. A közös kerékpározási rendszerektől az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákig – a megközelíthetőségre és a befogadásra összpontosítva – az Egyesült Királyság fővárosa minden erőforrását a klímasemlegességi célokra fordítja. "Londonban a polgármester és én elkötelezettek vagyunk a légszennyezés, az éghajlati vészhelyzet és a torlódások hármas kihívásaival szemben, és ez azt jelenti, hogy merész lépéseket kell tenni, ami azt jelenti, hogy minden londoni tisztább levegőt lélegezhet" - mondta Seb Dance, London közlekedési alpolgármestere. .