A Magyar CIVINET-tel és Ferencváros Önkormányzatával együttműködve (9th kerületében) a Mobilissimus szakmai rendezvényt szervezett Szakmai nap a városi parkolás jövőjéről: kihívások, fejlesztési irányok, megoldások, amelyre 2025. december 10-én került sor. A délelőtti program szakmai előadásokból állt, míg a délutánt egy interaktív workshop szentelte.
Dr. Szele András, a Mobilissimus vezető szakértője nyitotta meg a rendezvényt.
Az NXTLVL parkolási projekt és a ParkPAD módszertan
Petrovácz Rita és Csörgő Nikolett a Mobilissimusból mutatták be a Interreg CE NXTLVL Parkolás projekt. Az előadás ismertette a projekt felépítését, a ParkPAD módszertanát, az eddig elvégzett parkolási auditokat és a további fejlesztési lehetőségeket. Az előadás kitért a projekt részeként megvalósított kísérleti projektekre is, amelyek a „push” (korlátozó) és a „pull” (ösztönző) intézkedéseket ötvözik.
Fizetős parkolási rendszer megújítása Debrecenben
Ügyvezető igazgató DV Parkoló Kft.Fodor András rövid előadást tartott a debreceni fizetős parkolási rendszer megújításáról, amely 2025. augusztus 1-jén lépett hatályba.
A jelenlegi szabályozás szerint: „Díjfizetési kötelezettség olyan parkolóhelyre és időszakra róható ki, amelyre vonatkozóan a járművek parkolására alkalmas helyek átlagos kihasználtsága az adott időszakban meghaladja a 70%-ot.”
Debrecenben a bevonandó területek átlagos kihasználtsági aránya 77% volt. A reform célja egy átláthatóbb és egységesebb zónarendszer létrehozása volt új parkolóhelyek (összesen 7,166) hozzáadásával, valamint a díjszerkezet és a kedvezményrendszer módosításával. Az új rendszerben a debreceni lakosok regisztráció után ingyenesen parkolhatnak, a napijegyek és bérletek is népszerűek. A parkolási díjak körülbelül 70%-át jelenleg mobiltelefonon keresztül fizetik.
Parkolási zónák Debrecenben
Forrás: DV Parkolás
A járdaszegély, mint stratégiai városi erőforrás és a parkolási szabályozás megújítása a fővárosban
Strang Tamás, a mobilitási stratégia vezetője BKK, a járdaszegély fontosságáról beszélt, különös tekintettel a Greta és a LIFE HungAIRy projektek. A járdaszegély a város egyik legértékesebb, mégis alulhasznosított köztere, az átmeneti sáv a járda és az út között. Budapest az elsők között dolgozott ki egy nagyvárosi szintű járdaszegély-koncepciót, amely egységesen kezeli az egész területet.
A GRETA projekt célja a városi mobilitás környezetbarátabbá tétele kerékpáros teherszállítás, mikrokonszolidációs pontok és út menti területek fejlesztésével, több helyszínen végrehajtott kísérleti beavatkozásokkal. A LIFE HungAIRy projekt a belvárosi áruszállítás hatékonyságának javítását tervezi konszolidációs pontok, valamint mobil és csomagkonszolidációs transzferek bevezetésével. Emellett új logisztikai szolgáltatásként egy raktér-foglalási rendszer fejlesztését is magában foglalja, több fázisban megvalósítva.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat felelős a parkolási szabályokért, míg a kerületi önkormányzatok az üzemeltetésért. 2024. november 27-én módosították a főváros parkolási szabályzatát, amelynek célja a parkolási időszak meghosszabbítása, a díjak emelése, a kedvezmények átalakítása, a parkolási műveletek hatékonyságának növelése, valamint a P+R és a védett övezetekre vonatkozó szabályok korszerűsítése.
Nagykörút
Forrás: BKK
Felújítják a Nagykörutat: Hogyan szolgálja majd ki a funkcionálisan újratervezett járdaszegély a körút mentén található vállalkozásokat és lakóházakat?
Samu Balogh, a BKK városi mobilitástervezője és Dr. Szele András közös előadást tartottak arról, hogy a funkcionálisan újratervezett szegély hogyan fogja szolgálni a körút mentén fekvő vállalkozásokat és lakóházakat. A Mobilissimus a Boráros tér és a Nyugati tér közötti szegélyt átfogó felmérésekre és saját módszertanára alapozta. Tanulmányok kimutatták, hogy a körút egy többcélú városi tér, ahol a lakosok, vállalkozások, vásárlók és szolgáltatások különböző mobilitási igényei átfedésben vannak. A tervezés mindezen tényezőket figyelembe veszi. Az új szegély felkészült a jövő kihívásaira, támogatva a rakodást, a gyalogos és mikromobilitási forgalmat, a közösségi funkciókat és a zöldítést. Az építkezés 2028-ban kezdődik, de a tervezési szakaszban még sok a tennivaló.
Mit adnak nekünk a (lakó)parkolási szabályozások?
Előadásában Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere (8th kerület) felvázolta, hogyan változtatta meg a kerület a parkoláshoz és a közterek használatához való hozzáállását. Józsefváros egy nagy, sűrűn lakott kerület, változatos funkciókkal, és az itteni közterület-fejlesztéseket nagyrészt Lucy Saunders Egészséges Utcák koncepciója ihlette. A 2019-es polgármesteri program nyíltan kimondta, hogy a cél az autóforgalom felváltása tömegközlekedéssel, kerékpárral, valamint gyalogos, robogós és kerekesszékes forgalommal.
A parkolás és a közterületek racionalizálásának részeként a Palotanegyedben és a Vásárcsarnoknegyedben a kiadott lakossági engedélyek száma a parkolóhelyek számának 159%-át, illetve 147%-át tette ki. Cserébe a lakossági parkolási engedélyek árát emelték, és bizonyos utcákban megszüntették a parkolóhelyeket, ahol élhetőbb közterületeket hoztak létre a lakosok számára. Ezt a folyamatot széleskörű társadalmi konzultációk kísérték, amelyek a kerület szemléletmódjának érezhető változásához vezettek.
Merre tovább a parkolási politikában?
Dr. Szele András előadásában ismertette az NXTLVL projekt keretében kidolgozott parkoláspolitikai ajánlásokat, amelyeket országos szinten kell koordinálni. Az előadás alapvető kérdéseket vetett fel a parkoláspolitika jövőjével kapcsolatban, például azt, hogy miért nem alkalmas a fizetős parkolás önmagában a kereslet szabályozására, hogyan lehet kezelni a rakodási problémákat, és mely aspektusokat milyen szinten kell szabályozni ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok hatékony, jól működő parkolási politikát valósítsanak meg.
A hat fő ajánlás a következő:
- A parkolási keretszabályozás felülvizsgálata
- Nemzeti Parkolásfejlesztési Alap létrehozása
- Országos digitális parkolási adatkeretrendszer fejlesztése
- Képzési program városi parkolási és mobilitási menedzserek számára
- Egységes, szabványosított vezérlőeszközök és technológiák használata
- A parkolási bevételek élhető városok fejlesztésére való felhasználása
József Attila lakótelep
Forrás: Mobilissimus
Délutáni műhelyfoglalkozás
Ekés András, a Mobilissimus ügyvezető igazgatója vezette a délutáni workshopot, amelyen a résztvevőkkel megvitatta a városi parkolás jelenlegi helyzetét. A városi parkolást általában zsúfoltnak és kaotikusnak tartják, és gyakran nem elégíti ki a lakosok igényeit. Míg egyes kerületekben (pl. VIII. kerület) a parkolás többnyire szervezett, és a lakosok elégedettek, a legtöbb önkormányzatnak további intézkedéseket kell tennie a hatékonyabb és szervezettebb parkolás biztosítása érdekében. Ugyanakkor a társadalom elfogadta a fizetős parkolást, a városi kultúra részének tekinti, és „szükséges rossznak” kezeli, ezt a felfogást a járvány idején bevezetett ingyenes parkolás is befolyásolta.
A hatékony parkolási politikában jelenleg számos hiányosság mutatkozik. Szükség van egy olyan keretrendszerre, amelyet a helyi önkormányzatok a helyi igényekhez igazíthatnak, és a meglévő országos szabályozásokat is korszerűsíteni kell. A hatékony kommunikáció és együttműködés szintén fontos a helyi önkormányzatok és az állami szint, valamint a kerületek és a főváros között.
A workshopon többször is szó esett arról, hogy a kifizetetlen bírsággal, rendszámtábla nélkül vagy tisztázatlan tulajdonjoggal az utakon tárolt járművek jelentős problémát jelentenek, és komoly költségeket okoznak az önkormányzatoknak az elszállításuk és tárolásuk tekintetében. Józsefváros jó példa erre a probléma megoldására, mivel a szóban forgó járműveket forgalomba helyezték, kerékbilinccsel szerelték fel, és a szabálytalanul parkoló járművek száma az idő múlásával jelentősen csökkent.
A parkolással kapcsolatos kérdésekkel elsősorban az alpolgármester és a parkolás üzemeltetői foglalkoznak. Általánosságban elmondható, hogy hiányzik a szakmai koordináció a két fél között (kivéve Józsefvárosban), de a résztvevők szerint ez a koordináció hiánya nem okoz hiányosságokat a parkolási politika végrehajtásában. A parkolással foglalkozók főként szakmai rendezvényekről, konferenciákról és a legjobb gyakorlatokból szerzik naprakész információikat.
A résztvevők kijelentették, hogy nagyon hasznos lenne egy átfogó parkolási képzési program kidolgozása, valamint egy országos tudásmegosztó platform létrehozása a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítésére.