Január 5, 2026

^{A Mobilissimus a Magyar CIVINET-tel és a Ferencváros (Budapest, IX.} kerület) Önkormányzatával együttműködve szakmai rendezvényt szervezett 2025. december 10-én, melynek címe : Szakmai nap a városi parkolás jövőjéről: kihívások, fejlesztési irányok, megoldások. A délelőtti program szakmai előadásokból állt, míg a délutánt egy interaktív workshop szentelte.

Dr. Szele András, a Mobilissimus vezető szakértője nyitotta meg a rendezvényt.

Az NXTLVL parkolási projekt és a ParkPAD módszertan

A Mobilissimus képviselői, Petrovácz Rita és Csörgő Nikolett bemutatták az Interreg CE NXTLVL Parkolási projektet. Az előadás ismertette a projekt felépítését, a ParkPAD módszertanát, az eddig elvégzett parkolási auditokat és a további fejlesztési lehetőségeket. Az előadás kitért a projekt keretében megvalósított kísérleti projektekre is, amelyek a „push” (korlátozó) és a „pull” (ösztönző) intézkedéseket ötvözik.

Fizetős parkolási rendszer megújítása Debrecenben

Fodor András, a DV Parking Kft . ügyvezető igazgatója ezután röviden ismertette a debreceni fizetős parkolási rendszer megújítását, amely 2025. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A jelenlegi szabályozás szerint: „Díjfizetési kötelezettség olyan parkolóhelyre és időszakra róható ki, amelyre vonatkozóan a járművek parkolására alkalmas helyek átlagos kihasználtsága az adott időszakban meghaladja a 70%-ot.”

Debrecenben a bevonandó területek átlagos kihasználtsági aránya 77% volt. A reform célja egy átláthatóbb és egységesebb zónarendszer létrehozása volt új parkolóhelyek (összesen 7,166) hozzáadásával, valamint a díjszerkezet és a kedvezményrendszer módosításával. Az új rendszerben a debreceni lakosok regisztráció után ingyenesen parkolhatnak, a napijegyek és bérletek is népszerűek. A parkolási díjak körülbelül 70%-át jelenleg mobiltelefonon keresztül fizetik.

Parkolási zónák Debrecenben

Forrás: DV Parkolás

A járdaszegély, mint stratégiai városi erőforrás és a parkolási szabályozás megújítása a fővárosban

Strang Tamás, a BKK mobilitási stratégiai vezetője a járdaszegély fontosságáról beszélt, különös tekintettel a GRETA és a LIFE HungAIRy projektekre. A járdaszegély a város egyik legértékesebb, mégis alulhasznosított köztere, az úttest és az út közötti átmeneti sáv. Budapest az elsők között dolgozott ki egy nagyvárosi szintű járdaszegély-koncepciót, amely egységesen kezeli a teljes területet.

A GRETA projekt célja a városi mobilitás környezetbarátabbá tétele kerékpáros teherszállítás, mikrokonszolidációs pontok és út menti területek fejlesztésével, több helyszínen végrehajtott kísérleti beavatkozásokkal. A LIFE HungAIRy projekt a belvárosi áruszállítás hatékonyságának javítását tervezi konszolidációs pontok, valamint mobil és csomagkonszolidációs transzferek bevezetésével. Emellett új logisztikai szolgáltatásként egy raktér-foglalási rendszer fejlesztését is magában foglalja, több fázisban megvalósítva.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat felelős a parkolási szabályokért, míg a kerületi önkormányzatok az üzemeltetésért. 2024. november 27-én módosították a főváros parkolási szabályzatát, amelynek célja a parkolási időszak meghosszabbítása, a díjak emelése, a kedvezmények átalakítása, a parkolási műveletek hatékonyságának növelése, valamint a P+R és a védett övezetekre vonatkozó szabályok korszerűsítése.

Nagykörút

Forrás: BKK

Felújítják a Nagykörutat: Hogyan szolgálja majd ki a funkcionálisan újratervezett járdaszegély a körút mentén található vállalkozásokat és lakóházakat?

Samu Balogh, a BKK városi mobilitástervezője és Dr. Szele András közös előadást tartottak arról, hogy a funkcionálisan újratervezett szegély hogyan fogja szolgálni a körút mentén fekvő vállalkozásokat és lakóházakat. A Mobilissimus a Boráros tér és a Nyugati tér közötti szegélyt átfogó felmérésekre és saját módszertanára alapozta. Tanulmányok kimutatták, hogy a körút egy többcélú városi tér, ahol a lakosok, vállalkozások, vásárlók és szolgáltatások különböző mobilitási igényei átfedésben vannak. A tervezés mindezen tényezőket figyelembe veszi. Az új szegély felkészült a jövő kihívásaira, támogatva a rakodást, a gyalogos és mikromobilitási forgalmat, a közösségi funkciókat és a zöldítést. Az építkezés 2028-ban kezdődik, de a tervezési szakaszban még sok a tennivaló.

Mit adnak nekünk a (lakó)parkolási szabályozások?

^{Rádai Dániel, Józsefváros (Budapest, VIII.} kerület) alpolgármestere előadásában felvázolta, hogyan változtatta meg a kerület a parkoláshoz és a közterületek használatához való hozzáállását. Józsefváros egy nagy, sűrűn lakott kerület, változatos funkciókkal, és az itteni közterület-fejlesztéseket nagyrészt Lucy Saunders Egészséges Utcák koncepciója ihlette. A 2019-es polgármesteri program nyíltan kimondta, hogy a cél az autóforgalom felváltása a tömegközlekedéssel, a kerékpározással, valamint a gyalogos, robogós és kerekesszékes forgalommal.

A parkolás és a közterületek racionalizálásának részeként a Palotanegyedben és a Vásárcsarnoknegyedben a kiadott lakossági engedélyek száma a parkolóhelyek számának 159%-át, illetve 147%-át tette ki. Cserébe a lakossági parkolási engedélyek árát emelték, és bizonyos utcákban megszüntették a parkolóhelyeket, ahol élhetőbb közterületeket hoztak létre a lakosok számára. Ezt a folyamatot széleskörű társadalmi konzultációk kísérték, amelyek a kerület szemléletmódjának érezhető változásához vezettek.

Merre tovább a parkolási politikában?

Dr. Szele András előadásában ismertette az NXTLVL projekt keretében kidolgozott parkoláspolitikai ajánlásokat, amelyeket országos szinten kell koordinálni. Az előadás alapvető kérdéseket vetett fel a parkoláspolitika jövőjével kapcsolatban, például azt, hogy miért nem alkalmas a fizetős parkolás önmagában a kereslet szabályozására, hogyan lehet kezelni a rakodási problémákat, és mely aspektusokat milyen szinten kell szabályozni ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok hatékony, jól működő parkolási politikát valósítsanak meg.

A hat fő ajánlás a következő:

1. A parkolási keretszabályozás felülvizsgálata
2. Nemzeti Parkolásfejlesztési Alap létrehozása
3. Országos digitális parkolási adatkeretrendszer fejlesztése
4. Képzési program városi parkolási és mobilitási menedzserek számára
5. Egységes, szabványosított vezérlőeszközök és technológiák használata
6. A parkolási bevételek élhető városok fejlesztésére való felhasználása

József Attila lakótelep

Forrás: Mobilissimus

Délutáni műhelyfoglalkozás

Ekés András, a Mobilissimus ügyvezető igazgatója vezette a délutáni workshopot, amelyen a résztvevőkkel megvitatta a városi parkolás jelenlegi helyzetét. A városi parkolást általában zsúfoltnak és kaotikusnak tartják, és gyakran nem elégíti ki a lakosok igényeit. Míg egyes kerületekben (pl. VIII. kerület) a parkolás többnyire szervezett, és a lakosok elégedettek, a legtöbb önkormányzatnak további intézkedéseket kell tennie a hatékonyabb és szervezettebb parkolás biztosítása érdekében. Ugyanakkor a társadalom elfogadta a fizetős parkolást, a városi kultúra részének tekinti, és „szükséges rossznak” kezeli, ezt a felfogást a járvány idején bevezetett ingyenes parkolás is befolyásolta.

A hatékony parkolási politikában jelenleg számos hiányosság mutatkozik. Szükség van egy olyan keretrendszerre, amelyet a helyi önkormányzatok a helyi igényekhez igazíthatnak, és a meglévő országos szabályozásokat is korszerűsíteni kell. A hatékony kommunikáció és együttműködés szintén fontos a helyi önkormányzatok és az állami szint, valamint a kerületek és a főváros között.

A workshopon többször is szó esett arról, hogy a kifizetetlen bírsággal, rendszámtábla nélkül vagy tisztázatlan tulajdonjoggal az utakon tárolt járművek jelentős problémát jelentenek, és komoly költségeket okoznak az önkormányzatoknak az elszállításuk és tárolásuk tekintetében. Józsefváros jó példa erre a probléma megoldására, mivel a szóban forgó járműveket forgalomba helyezték, kerékbilinccsel szerelték fel, és a szabálytalanul parkoló járművek száma az idő múlásával jelentősen csökkent.

A parkolással kapcsolatos kérdésekkel elsősorban az alpolgármester és a parkolás üzemeltetői foglalkoznak. Általánosságban elmondható, hogy hiányzik a szakmai koordináció a két fél között (kivéve Józsefvárosban), de a résztvevők szerint ez a koordináció hiánya nem okoz hiányosságokat a parkolási politika végrehajtásában. A parkolással foglalkozók főként szakmai rendezvényekről, konferenciákról és a legjobb gyakorlatokból szerzik naprakész információikat.

A résztvevők kijelentették, hogy nagyon hasznos lenne egy átfogó parkolási képzési program kidolgozása, valamint egy országos tudásmegosztó platform létrehozása a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítésére.